Így süss tökéletes farsangi fánkot!

A farsangi fánk akkor az igazi, ha szalagos és könnyű a tésztája. Tartsd be az aranyszabályokat, hogy ilyen legyen! Belsejébe lekvárt, pudingot vagy vaníliaszószt tölthetsz, tetejéről pedig nem hiányozhat a bőven szórt porcukor.

Fortélyok

A munka megkezdése előtt minden hozzávalót hagyj szoba-hőmérsékletűre melegedni. Például a tojást és a vajat már előző este kiveheted a hűtőből. A túl hideg tejet és lisztet másnap a mikróban is meglangyosíthatod. Az élesztőt 30-36 fokos tejben tudod megfelelően felfuttatni.

Szitáld nagy tálba a lisztet! (Így levegőt juttatsz a tésztába.) Ezután add hozzá, amit a recepted előír. Ne feledkezz meg egy kevéske rumról, (barack)pálinkáról vagy más szeszről sem: finom aromát kölcsönöz neki, továbbá alkoholtartalmánál fogva meggátolja, hogy a tészta sülés közben túl sok zsiradékot szívjon magába.

Ne sajnáld az időt, addig dagaszd a tésztát, amíg elválik a táltól és a kezedtől! Közben mindig nyúlj alá, és ütögesd a tál falához. Konyhai robotgéppel könnyebben hólyagosra dolgozhatod. Ha túlságosan lágy, adj hozzá egy kevés lisztet.

A tiszta konyharuhával letakart tésztát egyenletesen meleg, huzatmentes helyen – csukott konyhaajtó-ablak mellett vagy langyos, max. 40 fokos sütőben – keleszd a duplájára. Fontos, hogy rendesen megkeljen, máskülönben nem lesz szalagos a fánk oldala.

Kelesztés után tedd át lisztezett felületre, és finoman hengereld ujjnyi vastagra. Ha túl erősen nyomod a sodrófát, akkor kiszorítod a tésztából a levegőt! A kb. 6 cm átmérőjű kiszúróval vagy üvegpohárral kiszaggatott korongokat letakarva keleszd tovább a lisztezett munkalapon vagy tálcán, amíg kb. a másfélszeresükre dagadnak.

A sütéshez bőven forrósíts olajat nagy lábosban vagy fritőzben. Egyszerre csak kevés fánkot rakj bele, hogy szabadon úszhassanak és ne érjenek egymáshoz. Süss egy próbadarabot: ha kívül megpirult, de belül nyers, akkor túl forró az olaj, és kissé mérsékelni kell a lángot. Fritőz esetén 160 fok az optimális hőmérséklet.

Az egyszerre belerakott túl sok hideg tésztától az olaj lehűlhet és habzani kezd. Ilyenkor kapkodd ki a fánkokat, és forrósítsd fel újra a zsiradékot.

A fánkokat a középen ujjbeggyel benyomott felső részükkel lefelé helyezd a forró zsiradékba, és azonnal fedd le. Az így keletkező gőzben kb. 2 perc alatt megnőnek és szalag képződik a derekukon. Óvatos megfordításuk után süsd őket további kb. 2 percig, de már fedő nélkül.
A szép aranysárgára sült darabokat szűrőkanállal emeld ki az edényből, majd csepegtesd le és tedd konyhai papírtörlővel leterített tálcára. Ne tornyozd őket egymásra, mert összeesnek!

A fánkok tetején levő mélyedésbe barack- vagy más lekvárt kanalazhatsz. Üreges belsejükbe csöves habzsákkal tudsz tetszőleges tölteléket juttatni.

A forró fánkokra szórt porcukor megolvad, és eláztatja a tésztát, ezért várd meg, hogy kissé lehűljenek. Az esetleg megmaradt fánkot másnap spricceld meg némi vízzel. A meleg sütőben pár perc múlva olyan lesz, mint a friss.

Mit tudunk a farsangról és a fánk eredetéről?

A farsang egyébként a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

Na, de honnan jött a farsangi fánk? Egyes források szerint hazánkban valamikor a XIX. században terjedt el, ám a sütemény eredetével kapcsolatban két legendát is számon tartanak.

Az egyik monda úgy tartja, hogy a beignets nevű francia süteményt még Marie Antoinette királyné ismerte meg, amikor egy farsangi álarcosbál után az egyik utcai mézeskalácsmestertől fánkot vásárolt. Az annyira ízlett neki, hogy elkérte a mestertől a receptúrát, a királyi cukrásza pedig még tökéletesebbre fejlesztette azt.

A bécsieknek is van egy saját históriája a farsangi fánk eredetéről. Ők úgy tartják, hogy az 1800-as években még Cecilia Krapfen találta fel úgy, hogy idegességében férjéhez, mások szerint megözvegyülését követően egy vásárlóhoz akarta vágni az éppen formálódó tésztáját. A levegőbe azonban az irányt tévesztett, s a forró zsíradékban landolt.

Borítókép: Shutterstock

Ajánljuk még:

• FÁNKSÜTÉS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE >>>
• FÁNKRECEPTEK, HA NINCS IDŐD SZALAGOSAT SÜTNI >>>
• FANTASZTIKUS FÁNKOK >>>