A gluténszenzitív enteropathia, azaz a cöliakia egy autoimmun eredetű megbetegedés, nagyon régi, helytelen szóhasználattal „ lisztérzékenység” vagy gluténérzékenység.
A búza, a rozs, az árpa glutén nevű fehérjéi tartalmazzák az érintettek számára, a betegséget kiváltó alkotórészt, a gliadint, és bizonyos esetekben a zab, mint gabona is jócskán szennyezett lehet, a gabonatárolási szokások miatt.
Mivel a lisztérzékenység tünetei – súlynövekedésés / vagy a növekedés elégtelensége; nem bélfertőzés okozta hasmenés; fehérje-, vas-, kalcium-, D-vitamin-hiány; csontritkulás; a szokásos kezelésre nem javuló vérszegénység; egyéb hiányállapotok – hasonlóak lehetnek más betegségek szimptómáihoz, ezért a biztos diagnózis felállításához mindenképpen szükség van a bélbolyhok szövettani vizsgálatára,a speciális antitest-ellenőrzésekre, valamint, a gluténmentes és gluténtartalmú diéta váltogatása esetén jelentkezőreakciók megfigyelésére.
A másik módszer a betegség kimutatására, a genetikai szűrés, ami bár nem olcsó, viszont egyszerű, szájnyálkahártya törléses módszerrel elvégezhető!
Biztos diagnózishiányában bármilyen étrendi megszorítás súlyos hiba lehet!
A már érintett családokban valóban előfordulhat a további cöliákia megjelenése(kb. 10%-os arányban), főként elsőfokú rokonság esetén. Egyszerűbben: ha az egyik szülő cöliakiás, akkor a születendő gyermeknél 10% esély van a betegség megjelenésére, ha pedig mindkét szülő az, akkor sajnos ennél is nagyobb. Érdemes elvégezni tehát a betegek családjának szűrését is, természetesen az erre alkalmas módszerekkel.
Az inkorrekt „vizsgálatoknak”, olyan ételintolerancia teszteknek, ahol „intoleráns” valaki a búzalisztre, de a búzadarára nem, ott nem szabad bedőlni!
A kisgyermekek esetében akár igen súlyos állapot is kialakulhat: elmaradnak a fejlődésben, étvágytalanok, nem érdeklik őket a környezeti ingerek, sápadtak, gyengék, fáradékonyak, a hasuk puffadt (pókhas), a végtagjaik ugyanakkor vékonykák, a bőrük rugalmassága-feszessége (turgor) pedig alacsony szintű. A tüneteket a bélbolyhok sorvadása miatti felszívódási zavar okán kialakuló relatív éhezés és tápanyaghiány okozza.
A felnőttek esetében ezek mellett akár a nemzőképesség zavara is megjelenhet. A cöliákiának jelenleg egyetlen kezelési módja létezik: a teljes gluténmentes étrend bevezetése és élethosszig való fenntartása. Ehhez szigorúan dietetikus által összeállított és irányított, egyénre szabott táplálkozási program szükséges!
Óva intenék mindenkit a különféle csodaszerek és csodamódszerek ígéretétől, melyek szerint a cöliákia megszüntethető!
- A búza, rozs, árpa és zab helyett a rizst (főtt és ízesített rizs, rizsliszt, rizstészta), a kukoricalisztet és -darát, a tiszta szójakészítményeket (ha nem áll fenn szójaallergia!) javasoljuk.
- Minidig alaposan el kell olvasni a kiválasztott termékek összetevőit, mert azok még nyomokban sem tartalmazhatják a következőket: búza (tönkölyt sem!), rozs, árpa, zab;ezek lisztjei és darái; glutén, gliadin, valamint a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és az abból készült termék; „nevesincs” keményítő.
Egy adott termékre egyébként csak szigorú ellenőrzés után lehet ráírni, hogy gluténmentes!
- Érdemes részt venni egy olyan főzőtanfolyamon,ahol a speciális, gluténmentes alapanyagokból készítik el a kenyérféléket és a süteményeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.