A kenyérsütőgép vásárlásakor mindenki a reggeli ébredéskor illatozó friss kenyérre vágyik. Arra, hogy reggel az este bekészített alapanyagokból kisült kenyerére kanyaríthassa a vajat, vagy egy kis lekvárt tegyen a még langyos kalácsra.
A kenyérsütőgéppel és némi gyakorlattal mindez könnyedén kivitelezhető. De: ahány kenyérsütő, annyi lelkület. Így aztán hiába mondanak bármit is a barátnők, írnak a szakanyagok és állít a sütőhöz adott prospektus, a sütő igazi próbája az első tíz benne sütött kenyér.
Ezalatt kiderülnek a sütő sajátosságai. A teszteléshez érdemes egy jól bevált fehér kenyér receptet választani. Először azonnali elkészítésben gondolkodjunk, nézzük, hogyan dolgozik a gép, figyeljük, hogy a kiírt lisztmennyiséghez elegendő-e a megadott folyadék, ergo: teszteljük a receptet is.
A hozzávalók adagolásánál az üstöt minden esetben vegyük ki, mert ha egy másik tálból próbáljuk belebűvészkedni a hozzávalókat a sütőben lévő üstbe, nagy a valószínűsége, hogy valami mellémegy, s maga a gép igen nehezen takarítható (arról nem beszélve, hogy a fűtőszálnak köszönhetően igen hamar oda is ég, amit mellészórtunk/öntöttünk). A folyadékot javasolt a már mozgásban lévő szárazanyagokra tölteni, így egyenletesebben oszlik el a nedvesség, s homogénebb lesz a tészta. Ha többféle nedves összetevő van (tej, tojás, olvasztott vaj, olaj), akkor ezeket előzőleg szintén érdemes egymással elkeverni.
Ezután jöhet a gép programozása. A legtöbb masinán a kenyér milyensége mellett beállítható a súly, illetve a kívánt héjszín is. Általában a közepes héjszínnél kapunk nem túl vastag, de jó árnyalatú kenyérhéjat.
A kenyerek mellett nagyon finom kalácsokat is készíthetünk a sütővel. Kísérletezhetünk a különféle, erre szakosodott programok használatával, de a sima kenyérprogramon is tökéletes kalács süthető. A különféle programok előnye az a bizonyos pittyegés, ami jelzi, hogy a massza összeállt, s jöhetnek a kalácsba/kenyérbe az extra hozzávalók.
Miután mindent beletettünk az üstbe, s a megfelelő program is elindult már, nincs más dolgunk, csak várni, hogy kisüljön a péksüteményünk. A sütésnél fontos szempont, hogy mennyire jól zár a masina fedele. Ha a kenyér héjszíne sokkal halványabb a tetején, mint az oldalán (elvileg mindig kicsit halványabb lesz, hiszen a fűtőszálak az edény oldalán futnak), akkor érdemes a kelesztési fázist követően a kenyérsütő tetejét egy összehajtott konyharuhával lefedni.
Ha kész a kenyér, akkor ügyesen - konyharuhával vagy edényfogóval - szedjük ki az üstöt, s egy konyharuhával letakart asztalra borítsuk. Abban az esetben, ha a kenyér ragaszkodik az üsthöz, érdemes egy széles fejű, lapos fakanállal meglazítani az oldalain. A lapátok csavarjainak forgatása is eredményre vezethet, de egyrészt ezek az alkatrészek tűzforróak, másrészt ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy a lapátok miatt amúgy is csonka szeleteink számát csak növeljük ezzel a roncsolással.
Abban az esetben, ha időzítéssel készítjük a kenyeret, ügyeljünk arra, hogy a folyadék semmilyen módon ne érintkezzen az élesztővel, s az élesztő ne találkozzék a cukorral sem. A leggyakrabban azt javasolják, hogy a folyadékba kerüljön a cukor, arra pedig építsünk lisztvárat, aminek a tetejére ültetjük az élesztőt.
A kenyérsütő azonban nem csak sütésre alkalmas. Csodálatos mód megkeleszti számunkra a pogácsának valót, a fánktésztát, illetve bármilyen más sós és édes kelt tésztát az adott kelesztőprogram használatával. Ilyenkor nincs más dolgunk, csak a jól bevált családi recept alapján összeállítani a hozzávalókat, majd először a szárazanyagokat az üstbe szórni, végezetül hozzáadni a folyadékot, s közel másfél óra után a deszkára borítani a tökéletesen megkelt, könnyű, levegős tésztánkat.
A kenyérsütőben kelt, de sütőben sütött tészta talán a legtökéletesebb megoldás. Mindenki azt teszi hozzá, amihez a legjobban ért. A kenyérsütő verhetetlen a tészta kidolgozásában, egyenletes melegítéssel való kelesztésében, a sütő meg lehetőséget ad nekünk, hogy kompromisszummentes kenyeret készítsünk. Olyat, aminek nincsenek lukak az aljában, amelynek formáját mi magunk választhatjuk meg.
Olívás-fűszeres kenyér
Hozzávalók:
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
40 dkg tönköly rétesliszt
2 evőkanál olívaolaj
1 dl fehér félédes/édes bor
2 dl langyos víz
1/2 teáskanál frissen őrölt bors
1 teáskanál cukor
7 g szárított élesztő
1 evőkanál só
2 teáskanál szárított oregano
10 dkg olívabogyó
Elkészítés: Összeöntöm a hozzávalókat a kenyérsütő üstjébe, s a kenyérsütő programon hagyom sülni. Érdemes olyan programot keresni, amely a második dagasztásnál pittyeg, mert ilyenkor kell hozzáadni az olívabogyót.
Paradicsomos-bazsalikomos kenyér
Hozzávalók:
10-15 dkg paradicsom (részemről apró, fürtös)
40 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 bő teáskanál sikér
2 evőkanál olívaolaj
3 dl langyos tej
3 teáskanál cukor
2 teáskanál só
2 dkg friss élesztő
1 teáskanál bazsalikom
Elkészítés: A paradicsomot tepsibe teszem, egy kis olajat (receptben nem szereplő mennyiség) öntök alá, majd fél órát sütöm 170 fokon. Mikor kihűlt, a felsorolt hozzávalókkal egyetemben beleöntöm a masinámba és megsütöm.
Kukoricás kenyér
Hozzávalók:
40 dkg finomliszt
10 dkg kukoricaliszt
1 teáskanál sikér
1 evőkanál vaj
30 dkg lecsöpögtetett konzerv kukorica
2,5 dl tej (benne a kukorica lecsöpögött leve is)
2 teáskanál só
2 teáskanál cukor
2,5 dkg élesztő
Elkészítés: Az alapanyagokból a standard kenyérprogram használatával rugalmas, jó állagú kenyeret sütök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.