Rácsos piteparty sok dióval

Ha pedig rendes mennyiségről van szó, az egyik legjobb választás kezdők és gyakorlottak számára egyaránt a pite.

Pitét sütni azért is hálás dolog, mert viszonylag gyorsan elkészül, aligha akad, aki ne szeretné valamely formáját. A tetszőleges nagyságú kockákra vágott sütemények pedig szinte pillanatok alatt elfogynak. Legyen szó almás, meggyes, túrós vagy bármi mással töltött édes pitéről, egyik kedveltebb, mint a másik. Számtalan recept, szokás, fűszerezés ismeretes világszerte – a helyi alapanyagoknak és étkezési tradícióknak megfelelően.

A közismert „két tésztaréteg közé halmozott töltelék” típusú piték pedig szezonálisan, kedv és kreativitás szerint folyamatosan újragondolhatók, variálhatók.

Habliliom Könnyed Konyhájának pitepartyjára most két nagyon közép-európai finomság készült – vékony tésztával alul, sok ráccsal és dióval felül.

Egykor a pitéknek csupán a sós, hússal vagy hallal, hagymával, esetleg más zöldségfélével töltött változatainak felső rétegét díszítették, hogy még ínycsiklandóbbá tegyék készítőik, az édeseket nem. Ez a szokás az elmúlt 100 év alatt alapvetően megváltozott, ma már nincsenek szigorú szabályok, melyek tiltanák vagy mellőznék bármely típus csinosítását.

Mivel a közép-európai területekre jellemzők a jó diófajták, nem véletlen, hogy az egykori Monarchia területén születtek a legváltozatosabb receptek ennek az igen aromás csonthéjasnak a felhasználására. Sokak szerint valóságos élvezeti cikk és energiakoncentrátum.

A számos vitamint (többek között A-, B1-, B6-, C- és E-vitamin, riboflavin, niacin is található benne), ásványi anyagot (káliumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot), folsavat és jótékony, többszörösen telítetlen zsírokat (egyes vélemények szerint az emberi szervezet számára legfontosabbakat) is bőségesen tartalmazó dió magas energiatartalma miatt fokozott szellemi és fizikai igénybevétel esetén, lábadozáskor is nagyon hasznos – persze mértékkel!

Egy gazdag diós pite majszolásánál azonban ritkán jut eszébe bárkinek is mindez, sokkal inkább az ízek és aromák jóleső világa keríti hatalmába azt, aki megkóstolja.

A hagyományos almás pite dióval gazdagított, kis rafinériával készített, mégis könnyű, roppanós verziója Habliliomnál így készül:

Rácsos diós-almás pite

Hozzávalók egy 25 X 35 cm-es tepsihez:

A tésztához:
10 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
12,5 dkg hideg vaj
8 dkg porcukor
1 nagy csipet só
1 egész tojás
1 evőkanál sűrű tejszín

A töltelékhez:
75 dkg aromás alma
2 evőkanál méz
1 evőkanál frissen préselt citromlé
10 dkg frissen őrölt dió
8 dkg barna porcukor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 citrom reszelt héja

A tálaláshoz:
vaníliával kevert porcukor – ízlés szerint

Elkészítés: A tojást a tejszínnel egy kis tálban elkeverem. A kétféle lisztet tálba szitálom, hozzáadom a csipet sót, cukrot. Alaposan elkeverem. Apró forgácsokban teszem bele a vajat, gyors mozdulatokkal morzsa állagúvá dolgozom. Hozzáöntöm a tojásos keveréket, tésztává gyúrom. 1 órára fóliába csomagoltan beteszem a frizsiderbe.

Közben elkészítem a tölteléket. A diót ledarálom, a barna porcukorral, fahéjjal, reszelt citromhéjjal elkeverem. Az almákat meghámozom, magházukat eltávolítom, a gyümölcshúst nagyjából 1 cm-esre kockázom. Magas falú serpenyőbe halmozom, meghintem a citromlével, rákanalazom a mézet, és épp csak megpárolom – kb. 5 perc alatt kevés levet enged, de még nem esik össze a gyümölcs. Hűlni hagyom.

A pihentetett tésztát 2/3 – 1/3 arányban kettévágom. A nagyobb tésztadarabból két fólialap között akkora lapot nyújtok, hogy a sütőpapírral bélelt tepsibe kényelmesen elférjen, a peremen pedig kb. 1 cm magas legyen. Villával néhány helyen megszurkálom, majd a diós keverék 2/3-át rászóróm. Erre kerülnek az almakockák, majd a maradék illatos dió.

A kisebb tésztadarabot is vékony téglalap alakúra nyújtom (kb. 3 mm), derelyevágóval 6-7 mm keskeny csíkokra szeletelem. A diós-almás tölteléket berácsozom.

175 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt világos pirosra sütöm. Még melegen meghintem fátyolnyi porcukorral, de csak langyosan szeletelem.

Mivel az alma szinte roppanósan kerül a süteménybe, a színét is megőrzi. A dió szinte magához vonzza sütés közben az alma finom aromáit, így mindkettő legízletesebb tulajdonságai érvényesülnek a kész pitében. Langyosan, hidegen, másnap – egyre finomabb!

A rácsos pitepartyra azonban még egy igazán gazdag diós pite is készült, melynek már a neve is ismerősen cseng a régi szakácskönyvek kedvelői, valamint a nagymamák süteményeit előszeretettel készítők számára. Habliliomnál a mágnás diós pite is könnyedén, aromásan készül:

Mágnás diós pite Habliliom módra

Hozzávalók egy 25 X 35 cm-es tepsihez:

A tésztához:
20 dkg finomliszt
10 dkg rétesliszt
15 dkg hideg vaj apró forgácsokban
1 egész tojás
½ csomag sütőpor
1 csipet só
10 dkg porcukor
½ citrom leve
1 citrom reszelt héja

A töltelékhez:
3 dl házi készítésű, savanykás sárgabaracklekvár
15 dkg frissen darált dió
2 tojás szétválasztva
10 dkg barna porcukor
1 teáskanál vanília kivonat
1 evőkanál jó minőségű borpárlat (pl. Maximilian Tokaji)

Elkészítés: A tésztához mindkét lisztet tálba szitálom, hozzáadom a porcukrot, majd a sót és a sütőport. Fakanállal alaposan elkeverem. A vajat beledolgozom a lisztes keverékbe, mikor zsemlemorzsára emlékeztet az állaga, hozzáadom a kissé felvert egész tojást, majd a citromlevet és a citromhéjat. Gyors mozdulatokkal tésztává gyúrom. Laposra formálom és folpackba csomagolva 1 órán át hűtőszekrényben pihentetem.

Közben a diót ledarálom, elkeverem a barna porcukorral. A tojások fehérjét kemény habbá verem, sárgájukat a borpárlattal és vanília kivonattal elkeverem. A diós keverékhez adom a tojások kevert sárgáját, majd óvatosan beleforgatom a fehérjehabot.

A tészta 2/3-át enyhén lisztezett felületen nagyjából ½ cm vastagságúra nyújtom, kibélelem vele a sütőpapírral borított tepsit. Enyhén megszurkálom, majd elsimítom a felszínén a sárgabaracklekvárt. Ráhalmozom a dióhabot. A maradék tésztából vékony téglalapot nyújtok, nagyjából 1 cm széles csíkokra szabdalom. A habbal fedett tésztára haránt irányban elhelyezem a tésztacsíkokat.

170 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt világosra sütöm. Még melegen vaníliával kevert porcukorral szórom meg, langyosan 5X5 cm-es kockákra szeletelve tálalom.

Pitepartyhoz nem is kellenek rendkívüli alkalmak, egy jó beszélgetést is megkoronáznak a finom kockákra vágott pitefalatok.