(levesrajongóknak)
Eszter könyve kis formátumával és egyedi tematikájával is kitűnik a szezon alkotásai közül. A csak levesre épülő szakácskönyv jó szegmenst céloz meg: a magyarok ugyanis valóban szeretik a levest, akár minden nap szívesen fogyasztják. Egy jó leves tudniillik nem csak afféle bevezetés lehet, hanem maga a tárgyalás, ezt tükrözi a könyv felhozatala is, számos olyan tartalmas, tápláló leves található benne, amely önálló étkezésként is megállja a helyét. A könyvet a szezonálisan leválogatott receptek teszik egyszerűen kezelhetővé, a fogásokat tömör, lényegre törő leírások mutatják be.
(környezettudatos, vegetáriánus szakácsoknak és lelkes amatőröknek)
Ökoanyu szakácskönyve nem klasszikus értelemben vett szakácskönyv. Inkább útmutató, összefoglaló, amit számos recept tarkít. Bár gyerektelenek is nyugodtan kézbe vehetik, az egész könyv hangvétele, a receptek megválasztása mind az elválasztás környékén toporgó anyukákat, kisgyerekes családokat teszi első számú olvasójává. Az alapanyag ismerettel gazdagított, a bevásárlástól, a tároláson át sok-sok témát felölelő könyv nagy segítség lehet azoknak, akik eddig nem mélyedtek el a konyhai tevékenységekbe, most viszont tervbe vették, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hátra hagyva kívánnak a konyha ördögévé válni.
(életmódváltóknak, cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak)
Török Eszter dietetikus könyvében ügyesen ötvözi a nemzetközi konyha kedvelt fogásait a hagyományos magyar ételekkel. Az ételek leírását olvasva és a klasszikus képi világot nézve nem támad az az érzésünk, hogy ezek az ételek meg lennének valamitől fosztva. Eszter óvatosan nyúl a receptekhez, úgy mozdítja ki belőle a cukort és a lisztet, s olyan helyettesítőket ad, hogy a változtatások ellenére az étel nem veszíti el az eredeti karakterét, nem szűnik meg a hozzá kapcsolódó élmény. Kezdő életmódváltóknak is ideális, a bevezetésben sok hasznos információval találkozni, s a receptek mellett mindig ott figyel a kalória- és szénhidráttartalmat is felsoroló táblázat.
(haladó paleósoknak, a szezonalitást kedvelő nem paloeósoknak egyaránt)
Az újabb kötetében Reni arra vállalkozik, hogy a húsra, zöldségekre és gyümölcsökre fókuszáló életvitelhez kapcsolódó recepteket a szezonalitás rendezőelve mentén mutassa be az olvasóknak. Az évszakokra tagolt könyvben a fejezetek elején hasznos alapanyag ismereti rész található. A receptek azonos módon épülnek fel, a részletes, az alapanyagok feldolgozási módját is magába foglaló listát egy sor, az élet elkészítését sikerre vivő utasítás követ. Jó ajándéka lehet az életmód követőinek, illetve azok számára, akik még csak most ismerkednek szezonalitás fogalmával, s nem mindig biztosak benne, hogy melyik zöldség és gyümölcs érik is ebben vagy abban az évszakban.
(a világot felfalni készülő fiataloknak, akiknek azért néha hiányzik anyu kosztja)
Zé könyve a korai Jamie könyveket juttathatja eszünkbe. Elképesztő fiatalos lendület árad már a borítóról is, ami bent is folytatódik, szélsebes tempóban vágtatunk át a világ konyháin, néha tarthatunk csak pihenőt, amikor Zé egy kicsit megtér a családjához, s tőlük hoz egy-egy klasszikus, rendkívül egyszerű, de szerethető receptet. Az olasz konyha iránti rajongás is kitűnik a könyvből, Itália erősen képviselteti magát. A laza szlengben tolt történetek, a trendkövető, viszonylag egyszerűen elkészíthető receptek okán Zé könyve jó ajándék lehet koleszba induló, önálló konyhában szárnyat bontogató vagy csak a mai gasztrovilágot még épp csak ízlelgető fiatalok számára.
(zöldségkedvelőknek, főzelékrajongóknak, olyanoknak, akik a hétköznapok fogásait szeretnék színesebbé, izgalmasabbá tenni)
A zöldség nem minden, csak majdnem minden. Legalábbis Feri új könyvét forgatva ezt tapasztalhatjuk. A könyv rengeteg ötletet és tippet tartalmaz, a benne lévő fogások finom csavarokkal válnak többé a megszokott főzelékeinktől, éppen ezért sok régi ismerőssel találkozhatunk új köntösben, vagy - ahogy a lassan teljesen elcsépelt gasztrozsargon tartja – újragondolva. A Főzeléken innen és túl szellős kivitelű, zöldséges fotókkal, zsonglőrködő szerzővel tarkított, kényelmes méretű szakácskönyv. Kedves, rövid bevezetők után részletes alapanyaglista vár ránk, majd fecsegős leírás, amely – számos szakácskönyvvel ellentétben – nem utasít minket a feladatok elvégzésére, inkább bevonja az olvasót a készítés folyamatába.
(azoknak, akik szeretik biztos alapokról indítani a fogásaikat, de még nem elég bátrak a kísérletezéshez)
Józsi nem évszakok, nem menüsor szerint építi a recepteket, hanem egy egyszerű, mindenki által ismert, szeretett és főzött alapreceptből készít igazán változatos fogásokat. Semmi nincs túlcifrázva, a majdnemhogy puritán képi világhoz letisztult, könnyen kivitelezhető, de mégis izgalmas receptek társulnak. Azoknak ideális, akik már bizonyos jártasságot szereztek a konyhában, de még nem mernek elszakadni az alapoktól, nem érzik az alapanyagokban rejlő számtalan lehetőséget. Józsi jön és – részletes fázisfotókkal tarkítva - megmutatja, hogy mennyi potenciál rejlik a krumplipürében, a csirkepaprikásban vagy épp egy lábasnyi tejbegrízben.
(fűszerrajongóknak, akik szeretnének az ízek mögé látni)
A Fűszerkert olyan, mintha egy enciklopédiába oltott izgalmas fűszerkatalógust lapozgatnánk, miközben válogatott fine dining fogások követik egymást az asztalunkon. A Szent Hildegard és Nicolas Culpeper útját követő könyv nem csak a fűszerek eredetével, elterjedésével és gyógyhatásaival foglalkozik, hanem azt is górcső alá veszi, hogy a magyar gasztronómiában hol, mikor és hogyan jelentek meg. A tartalmas fűszerleírásokat Gyurik Gábor séf, a fűszerekhez álmodott fogásait bemutató lenyűgöző fotók teszik teljessé. Gyakorlott konyhazsonglőröknek, fűszerrajongóknak, s fine dining híveknek tökéletes ajándék.
(az ázsiai konyha szerelmeseinek, a Funky Pho törzsvendégeinek és a gasztronómiával hivatásszerűen épp szerelembe esőknek)
Nálunk még nem megszokott dolog, hogy egy étterem, s az étterem tulajdonosai hoznak létre egy könyvet. A Fánki nem egyszerűen szakácskönyv. Napló, mese, receptekkel tarkított izgalmas, egy idő után egymásba fonódó életutak leírása, amelyből főzhetünk, tanulhatunk, ötleteket meríthetünk, amely segít közelebb engedni magunkhoz az ázsiai gasztronómiát, s ami egy utolsót lökhet rajtunk, ha épp abba a szakaszba ért az életünk. A receptek közt számos, a Funky Pho-ben megszeretett és megszokott fogást találni, de emellett a családi kedvencek is helyt kapnak. A vezérelv laza, de jól követhető, kicsit úgy csapong, ahogy egy jobbféle házibuli konyhájában szövődnek egymásba a történetek.
(főzni szerető magányosoknak, vagy párosoknak)
Egy szakácskönyvet nem csak a receptek tehetnek izgalmassá, sőt. Sok újdonság nincs a nap alatt, a recepteket innen is, onnan is ismerhetjük, ennek ellenére van létjogosultsága az újabb és újabb szakácskönyveknek, s erre Szilvi munkája kitűnő példa. A rövid előszó helyett igazán frappáns, esendő, kedves és emberi történetek vezetik fel a recepteket. A prológust követően nincs kecmec, a sztorit tett követi, jönnek a hozzávalók és a velős utasítások. Szilvi sok mindent tisztáz a könyv előszavában, ennek ellenére olyan szingli vagy párral rendelkező barátaink, családtagjaink lepjük meg ezzel a könyvvel, akik már rendelkeznek egy kevés konyhai ismerettel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.