Az edző elárulta: haspréssel és felüléssel nem fogsz hasról fogyni!

A WHO definíciója szerint az elhízás olyan zsírszövet-felszaporodás, amely egészségkárosító következményekhez vezethet, éppen ezért betegségként kategorizálták. Orvosi értelemben 30 kg/m2 feletti testtömegindex esetén beszélünk elhízásról. Magyarországon a teljes felnőtt lakosság 64 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – bátran állíthatjuk tehát, hogy nehéz és beteges nemzet vagyunk. A COVID több szempontból is megváltoztatta az életünket, és nem minden szempontból jó irányba: egy friss felmérés szerint ugyanis az emberek nagy része kevesebbet mozog és lényegesen többet stresszel, mint a pandémia előtti időkben. Ebből egyenesen következik, hogy a súlyproblémákkal küzdők száma is egyre nő.

Egyre kövérebbek vagyunk

Az esetek nagy többségében az elhízás egy komplex állapot, amelynek kialakulásában a genetikai adottságok és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.

„Sajnos az utóbbi 30-50 évben az elhízást előidéző környezeti hatások egyre erőteljesebben jelen vannak a mindennapjainkban, az autóipar előretörése, a rengeteg tévécsatorna, a korlátlan internetezés lehetősége, a feldolgozott, tartós élelmiszerek elterjedése és a helytelen fogyókúrás módszerek népszerűsége egyaránt negatívan befolyásolja az életünket” – mondja dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás program megalkotója. A fokozott súlygyarapodás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi probléma. A túlsúly, illetve az elhízás ugyanis maga után vonja a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok és a daganatos betegségek kockázatának növekedését.

A hasi elhízás veszélyei

A szakemberek szerint a könnyen kiszámolható BMI-értéknél jóval lényegesebb az elhízás típusa, ugyanis főleg a hasra rakódó zsírréteg jelent komoly rizikófaktort és okoz betegséget. Sajnos az érintettek háromnegyed része a veszélyeztetett alma típusba tartozik. „A szív-ér rendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából bizonyítottan kockázati tényező a hasi típusú elhízás” – mondja dr. Leé Sarolta belgyógyász, kardiológus. (Egy viszonylag egyszerű módszerrel, a haskörfogat mérésével megállapíthatjuk, hogy érintettek vagyuk-e. Amennyiben a haskörfogat férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm felett van, úgy a szív-ér rendszeri kockázat magasabb.) A zsírszövetek felszaporodása ilyenkor a zsigeri szervek körül, illetve a hasüreget kötényszerűen fedő hashártyalemezek által képzett redőben történik. Az ide lokalizált zsírszövet igen aktív, kedvezőtlen irányban befolyásolja a zsíranyagcserét, a szénhidrátháztartást, valamint a szervezet hormonális egyensúlyát, így szerepet játszik a magas vérnyomás és koleszterinszint, továbbá a diabétesz kialakulásában, amelyeket közvetlen rizikófaktorként tartunk számon a koszorúér-betegség és a stroke vonatkozásában. Bár az ilyen típusú elhízás főleg a férfiakra jellemző, a menopauzát követően a nőknél is gyakrabban megfigyelhető. A hajlam örökölhető, a genetikai adottságoktól függ.

Fogyózni nem elég, életmódváltás kell!

Mint a legtöbb egészségügyi problémánál, a hasi elhízásnál is kiemelt figyelmet kell fordítani a prevencióra. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a testünk működésével, tehát mindenekelőtt ismerjük meg az alapvető élettani folyamatokat. Ugyanis ha tudjuk, hogyan működünk, mitől fogyunk, mitől hízunk, mi áll a változások hátterében, akkor mi irányítunk, és megelőzhetjük a komolyabb bajokat.

A hasi típusú elhízás hátterében – néhány ritka hormonális betegséget leszámítva – többnyire a túlzott kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód áll. „Ez a probléma nem orvosolható néhány tablettával, komplex életmódváltásra van szükség, amelynek sarokkövei az étkezés megreformálása, a rendszeres testmozgás és a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás. A napi kalóriamennyiség csökkentése mellett lényeges a táplálék összetétele is (például kerülni kell a finomított szénhidrátokat, a magas telített- és transzzsírsavtartalmú ételeket). A helyes étrend összeállításában dietetikus szakember segíthet. A rendszeres fizikai aktivitás szintén elengedhetetlen” – mondja Leé doktornő.

„Nem tudunk hasról fogyasztani” - mondja az edző

Bartha-Darabos Ivett minősített IFBB szakedző, mozgásfejlesztő tréner egyetért a doktornővel. Szerinte sok-sok tippet találhatunk a különböző internetes fórumokon ahhoz, hogy miként legyen lapos, feszes a hasunk. Ezek között vannak reális és egészen őrült elképzelések is. „Mindenesetre azt ritkán látom, hogy a megszólalók rendszerben, átfogóan gondolkodnának a kérdéssel kapcsolatban, pedig ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérjük a célunkat” – mondja Ivett.

A tudomány jelen állása szerint nincs helyi zsírégetés, azaz nem tudunk „hasról fogyasztani”. Az biztos, hogy a sok-sok hasprés és felülés önmagában nem fog eredményt hozni. A hasizom igazából a törzs izmainak komplex rendszeréhez tartozó izomcsoport, gondoskodik a törzs merevségéről és a belső szervek támasztásáról, tehát funkciójából adódóan kulcsfontosságú az életünkben. Épp ezért egyensúlyt kell tartani az edzésben is, hogy a törzsünk támasztása jó legyen. Vagyis ha eddzük a hasat, akkor a hátat és a farizmokat, továbbá a medencealapi izmokat is fejlesztenünk kell, és persze a test minden izomcsoportját, hiszen ez egy csodálatosan működő láncolat. Fontos, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét. Részesítsük előnyben a pulzusszám növekedéssel járó dinamikus, aerob (ún. zsírégető) mozgásformákat, amelyeket remekül kombinálhatunk különböző tartásjavító, erősítő gyakorlatokkal.

Mit együnk, hogy jól legyünk?

Vannak olyan élelmiszerek, melyek fogyasztásával csökkenthetjük a puffadást, „jó” mikrobákkal bélelhetjük ki az emésztőrendszerünket, ezáltal csökkentve a gyulladást, és felpörgethetjük az anyagcserénket. A Zero Belly, azaz a zéró has diéta a genetikát hívja segítségül a hasi zsírpárna eltüntetéséhez. Ehhez olyan tippeket ad, amelyek blokkolják a „zsírtároló géneket”.

Igyunk citrusos vizet

Szeleteljünk fel több citromot, narancsot vagy grépfrútot, tegyük kancsóba és öntsük fel vízzel. A nap folyamán igyunk meg több pohárral a frissítőből. A citrusfélékben található antioxidáns hatóanyagok serkentik a májenzimeket, segítve a méregtelenítést. A jótékony hatást tovább fokozhatjuk, ha legalább két csésze zöld teát is elkortyolunk naponta.

Kezdjük a napot zabkásával

A zabpehely az egyik legjobb napindító táplálék. Magas rosttartalmú, segít csökkentetni a koleszterinszintet és táplálja a bélben lévő jótékony baktériumokat. A rostdús ételeket fogyasztók grelin (az éhségérzetet szabályozó hormon) szintje magasabb, így később alakul ki éhségérzet és elkerülhetők a falásrohamok.

Jöhet egy kis avokádó

Az avokádó jót tesz a szívnek, hiszen tele van egyszeresen telítetlen zsírokkal, amelyek órákon át csökkentik az étkezés iránti vágyat, másodszor pedig megakadályozzák a hasi zsír lerakódását.

Válasszunk piros gyümölcsöket a zöldek helyett

Zöld alma helyett mosolygós piros, mézdinnye helyett görögdinnye, zöld szőlő helyett vörös szőlő. A flavonoidok, különösen az antocianinok, amelyek a vörös gyümölcsök színét adják, csökkentik a zsírtároló gének működését. A szilva például olyan fenolos vegyületeket is tartalmaz, amelyek módosítani tudják a zsírgéneket.

Készítsünk smoothie-t növényi fehérjéből

A fehérjeitalok telítenek, így fogyasztásuk mindenképpen ajánlott. Próbáljuk ki a vegán fehérjét, amely ugyanúgy zsírégető, izomépítő, étvágycsökkentő hatású, viszont nem puffaszt.

Nyerjünk energiát tojásból

A tojásban található kolin nevű tápanyag (amely egyébként megtalálható még a sovány húsokban, a tenger gyümölcseiben és a káposztában) nem engedi meg a szervezetünknek, hogy zsírt tároljon a máj körül.

Fűszerezzünk

Kedvelt fűszereink, mint a fahéj, a gyömbér, a kurkuma gyulladáscsökkentő hatásúak, és hatékonyak a zsírtároló gének elleni harcban.

• ÍGY LESZNEK DIÉTÁSAK A SZAFTOS ÉS FINOM MAGYAROS FOGÁSOK >>>
• A 6 LEGNÉPSZERŰBB DIÉTA 2022-BEN, HA FOGYNI SZERETNÉL >>>
• EZZEL A MÓDSZERREL FOGYOTT 35 KILÓT JENNIFER HUDSON >>>