A városi élet tönkreteszi a bélrendszert: a magyarok különösen veszélyeztetettek

Sokan kutatják a bélrendszer és az emésztőrendszer, valamint a betegségek kapcsolatát. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a helytelen táplálkozás hosszú távon az immunrendszer legyengüléséhez, betegségek kialakulásához vezet, de jóval szorosabb lehet a kapcsolat a bélflóra állapota és az egészségünk között.

A felgyorsult, városi élettel együtt jár, hogy az embereknek általánosan kevesebb az ideje, és sokan legtöbbször az étkezésen spórolnak, nemcsak anyagilag, hanem az időt tekintve is. A kész vagy gyorsételek, a feldolgozott élelmiszerek, a finomított szénhidrátban és telített zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása, a rostbevitel elhanyagolása nemcsak rossz kórkép kialakulásához vezethet, de egy friss kutatás szerint a nyugati típusú étrend hatására átalakult az emberi bélflóra, azaz mikrobiom összetétele.

VÁROSBAN ÉLSZ ÉS GYAKRAN PUFFADSZ, HA ZÖLDSÉGET ESZEL? EZ AZ OKA!

A bélflóra az emésztőrendszerben élő, megszámlalhatatlanul sok mikroorganizmus együttese, melyek között megtalálhatjuk a sokszor hallott jó baktériumokat is. Ezek az organizmusok segítik az anyagcsere-folyamatot, lebontják az emészthetetlen szénhidrátokat és serkentik a különféle ásványi anyagok felszívódását, valamint különféle anyagokat (például vitaminokat) is termelnek, melyek erősítik a szervezetet, az immunrendszert.

Fontos, hogy megfelelően tápláljuk ezeket a baktériumokat, és ez nem csak és kizárólag gyógyszerek, különféle készítmények segítségével oldható meg. Sőt, a megfelelő, kiegyensúlyozott, rengeteg rostot tartalmazó étrend hozzájárul az egészséges bélflóra kialakulásához és fenntartásához, ezen keresztül pedig megelőzhetünk számos betegséget.

Már az evolúció során is a rostok voltak az emberi táplálkozás építőkövei, melyek a zöldségek és gyümölcsök elfogyasztásával juthatnak be a szervezetünkbe. És ez az, amiből a városban élő ember nagyon keveset fogyaszt, hosszú távon pedig emésztési problémák kialakulásához vezetett.

A VÁROSI EMBER NEHEZEBBEN EMÉSZTI MEG A ZÖLDSÉGET

Egy friss kutatás szerint a nyugati típusú étrendet követő, főként városban élő emberek bélrendszere átalakult az elmúlt évszázadok során. A helytelen, kevés rostot tartalmazó táplálkozás következtében lecsökkent egyes, fontos baktériumok száma, mely összefüggésbe hozható különféle emésztőrendszeri problémák (például a gyakori puffadás), anyagcserezavar vagy más betegségek kialakulásával. Sokan például nem azért puffadnak, mert ételintoleranciával rendelkeznek, hanem mert a szervezetük elszokott a magas rosttartalmú ételektől, és ezek emésztése gázképződéssel járhat.

A zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák sok rostot tartalmaznak, melyek között találunk vízoldékony és oldhatatlan rostokat is. Előbbiek táplálják a jó baktériumokat (és ennek melléktermékei a fermentálás során képződő gázok), utóbbiak pedig emésztetlenül áthaladnak a bélrendszeren, így ezek alkotják a széklet nagy részét. Ilyen oldhatatlan rost a cellulóz is, ami a zöldségek és gyümölcsök héjában is megtalálható, és szinte lebonthatatlan, csak néhány gomba, rovar, illetve a kérődző állatok emésztőrendszerében található mikroorganizmusok képesek lebontani.

Az emberi szervezetben is találtak már olyan baktériumokat, amelyek képesek lebontani a cellulózt, melyek a Ruminococcus nemzetséghez tartoznak. Ez a faj a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató, vidéki népesség székletmintáiban bőségesen megtalálható volt, a fejlett iparral rendelkező országok városaiban élők bélrendszere azonban drámaian átalakult, és visszaszorultak ezek a fontos baktériumok. A városban élők emésztőrendszere elszokott a magas rosttartalmú ételek jelenlététől, ugyanis sokan mennyiségre és fajtára is kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ezért a megemésztésük is gondot okozhat, melynek egyik lehetséges tünete a puffadás, a gázképződés lehet.

A szakemberek szerint félő, hogy ha a Ruminococcus-fajok eltűnnek a bélrendszerből, az rosszabb anyagcseréhez és betegségek kialakuláshoz vezethet – írja az Origo a Science Alert cikke nyomán.

Kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek a magyarok

A STADA Palánta Programjának keretében végzett friss, reprezentatív felmérés szerint még azok a magyarok is kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, akik tisztában vannak azzal, mennyi lenne a napi ajánlott mennyiség. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, ám tízből kilenc magyar esetében nem teljesül ez az elvárt mennyiség.

Sokak számára fontos a szezonalitás, tudják, mikor minek van szezonja és eszerint is vásárolnak, főznek, de vannak magyarok, akiket nem foglalkoztat mindez, sőt inkább az árak és akciók alakulása szerint vásárolnak friss zöldséget és gyümölcsöt.

Borítókép: Shutterstock

Ajánljuk még:

• EZT AZ EGYETLEN DOLGOT MINDENKÉPPEN TEDD MEG AZ EGÉSZSÉGED ÉRDEKÉBEN >>>
• ÍGY VEDD RÁ A GYEREKET, HOGY TÖBB ZÖLDSÉGET EGYEN >>>
• REFLUX DIÉTA: EZZEL A MINTAÉTRENDDEL ELKERÜLHETED A TÜNETEKET >>>