A rostok az emésztés legfőbb támogatói, ám emellett többek között a vastagbélrák, a székrekedés, az elhízás és a cukorbetegség megelőzésében, valamint a koleszterin szinten tartásában is fontos szerepük van. Teltségérzetet okoznak, így csökkentik az étvágyat – ezért olyan fontosak a súlycsökkentő étrendekben. Lassítják a szénhidrátok felszívódását, így kisebb vércukorszint-emelkedést okoznak. Segítik a méreg- és salakanyagok távozását a szervezetből.
Legfontosabb forrásai a zöldségek és a gyümölcsök, a hüvelyesek, valamint a hántolatlan gabonafélék. A zöldségek közül a kukorica, a karalábé, a petrezselyemgyökér, a burgonya, a kelkáposzta; a gyümölcsök közül a málna, a ribizli, a körte, a szilva, a szőlő; a hüvelyesek közül a bab, a lencse, a zöldborsó; a gabonafélék közül a búzakorpa, a lenmag, a búzacsíra, a Graham-liszt, a zabkorpa tartalmazza a legtöbb rostanyagot.
Nagyon fontos lenne, hogy naponta bevigyünk a szervezetünkbe legalább 30 és legfeljebb 50 g élelmi rostot. Épp ezért a friss zöldségek és gyümölcsök, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonatermékek legyenek az étrendünk állandó elemei. Annak érdekében, hogy a rostok megfelelően ki tudják fejteni áldásos hatásukat, elegendő mennyiségű, azaz legalább 1,5-2 liternyi folyadékot is el kell fogyasztanunk a nap folyamán!
A rostban gazdag élelmiszereket könnyedén becsempészheted a hétköznapi fogásokba:
Málnás zabkása (1 személyre)
Hozzávalók:
Elkészítése:
Egy kisebb lábasba beleszórjuk a zabpelyhet, hozzáadjuk a citromhéjat, és felöntjük a tejjel. Kevergetve sűrűre főzzük. Ízlés szerint édesítjük néhány csepp mézzel, hozzákeverjük a málnát, végül pedig megszórjuk a lenmaggal és a kókusszal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.