A táplálkozástudomány jelenlegi állásfoglalása szerint egészségünk védelme érdekében napi energiabevitelünk legfeljebb 10%-a származhat cukorból, ami egy átlagos, 65 kg testtömegű, közepesen aktív nő esetében kb. 48 grammot jelent. Ez a mennyiség 12 teáskanálnyi hagyományos cukornak felel meg.
Könnyű dolgunk lenne, ha elég lenne itt-ott elhagynunk az édesítést. Csakhogy a bevitt cukor legnagyobb hányadát a feldolgozott élelmiszerekkel fogyasztjuk el. A falatnyinak tűnő tejdesszertek, a gyakran folyadékpótlóként fogyasztott ízesített tejes italok, energiaitalok, szénsavas üdítők, jeges teák, szörpök nagy része rengeteg cukrot tartalmaz!
Garantáltan meg fogsz lepődni... Jó néhány termék még az eltökélt egészségtudatos fogyasztókat is képes megtéveszteni rejtett cukortartalmával. Ilyenek lehetnek például az előre elkészített salátaöntetek és különféle szószok, a ketchup, a gyümölcs- és zöldségkonzervek, a gyümölcsjoghurtok, a müzlikeverékek és -szeletek, az ízesített ásványvizek, továbbá a cukor hozzáadásával készült gyümölcsnektárok és gyümölcsitalok.
A hozzáadott cukor mellett nem szabad elfeledkezni az élelmiszerek saját, nyersanyagokból származó cukortartalmáról sem, mely egy hozzáadott cukrot nem tartalmazó, 100%-os gyümölcslé esetén deciliterenként átlagosan 3 kockacukornyi mennyiséget tesz ki! Sőt a gyümölcsök között is vannak kerülendők: a szőlő, a szilva és a banán nyers állapotban is tekintélyes adag cukrot tartalmaz.
A kristálycukrot sokan lecserélik a drágább barnára, pedig egészségügyi szempontból ez utóbbi sajnos semmiben sem különbözik a fehér változattól. A barna cukrot többnyire úgy állítják elő, hogy a finomított fehér cukrot bevonják egy melaszréteggel. A melasz a cukornád finomítása során melléktermékként keletkezik. Vagyis teljesen mindegy, hogy fehér vagy barna cukorról van-e szó, túlzott fogyasztása okolható egy sor betegség megjelenéséért. Ilyen a 2-es típusú cukorbetegség vagy a fogszuvasodás, továbbá üres energiaforrásként növeli az elhízás kockázatát is, így közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes daganattípusok kialakulásához.
Az édes ízt élvezheted úgy is, hogy közben vigyázol a vonalaidra, illetve az egészségedre. A legfelkapottabb cukorhelyettesítők közé tartozik a xilit (nyírfacukor) és az eritrit, melyek kristályos formában szerezhetőek be. Kiválóak sütemények, dzsemek készítéséhez. A xilit a cukorral ellentétben nem szolgál táplálékul a szájban található savtermelő baktériumok számára, így megelőzhető vele a fogszuvasodás. Mértéktelen fogyasztása azonban nem ajánlott, esetleges hashajtó hatása miatt.
Olcsóbb és régóta használt eszközei a cukormentes édesítésnek a mesterséges édesítőszerek, melyeket az otthoni használaton túl főleg üdítőitalokban találsz meg. Az üzletekben kapható kapszulákban vagy folyadékokban a hőállóság biztosítása és a mellékíz csökkentése érdekében általában kombinálják egymással a különféle édesítőszereket. Ezekkel kapcsolatban visszatérően felmerülő kérdés a hosszú távú egészségkárosodás kockázata, amit a vizsgálatok egyértelműen megcáfoltak.
Próbáld meg a cukrot és az azzal édesített készítményeket fokozatosan elhagyni az étrendedből. Íme, néhány egyszerű lépés:
+ A konzervekről térj át a friss idényzöldségekre és gyümölcsökre, esetleg részesítsd előnyben a gyorsfagyasztott változatokat.
+ Szomjadat cukormentes natúr vagy citromos vízzel csillapítsd, és igyál otthon készített cukrozatlan teát.
+ Ha nem szeretnél lemondani a gyümölcslevekről, jó megoldás, ha fele-fele arányban vízzel hígítod őket.
+ A kávéba és a teába tett cukor mennyiségének elfelezése is jó irány.
+ A kész gyümölcsjoghurtok helyett válts a natúr joghurt friss gyümölccsel kombinációra. Egészséges müzlikeveréket is könnyen készíthetsz otthon.
+ Módosítsd kedvenc receptjeidet: mindenbe csak az előírt cukormennyiség egy részét tedd bele.
A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás elvei alapján a szervezet energiaigényének zömét (45-55%) szénhidrátokból szükséges fedezni, amihez gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek és egyes zöldségek fogyasztásával lehet hozzájutni. Ideális esetben az étrendben az úgynevezett összetett szénhidrátok vannak túlsúlyban az egyszerű cukrokkal szemben.
Az emberi szervezet öt alapízt különböztet meg: a sósat, az édeset, a keserűt, a savanyút és az úgynevezett umamit (ez tulajdonképpen a fehérje íze). Eddigi ismereteinkkel ellentétesen a nyelv ízlelőbimbói minden alapízt képesek érzékelni, azonban helyenként eltérő érzékenységűek az egyes ízekre. A nők ízlelése kifinomultabb a férfiakénál. Az életkor előrehaladtával azonban csökken az ízlelőbimbók érzékenysége, ezért a megszokott ízek kialakításához főzéskor nagyobb mennyiségű cukrot vagy sót használnak fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.