A spejzból való főzésnek persze alapfeltétele, hogy a kevéssé szűkös hóközi napokon olykor-olykor hazavigyünk egy-egy zacskónyi száraztésztát. Az az ideális, ha a kamrában található legalább egy csomag spagetti, egy csomagnyi széles metélt, egy csomag fodros nagy kocka, egy zacskó cérnametélt vagy eper levél. Az olasz vonalon – a spagetti mellett – érdemes még fettucinit, fusillit, pennét, lasagne tésztát vagy canellonit is tartani.
A levesek gazdagítására leggyakrabban cérnametéltet szoktunk használni, de ha igazán a tésztára szeretnénk építeni a levest, akkor egy zacskó lebbencs tésztát kapjunk le a polcról és készítsünk lebbencslevest. A könnyű zöldség- vagy húslevesek gazdagítására tökéletesen alkalmas a fusilli vagy a penne.
Ezek a tészták köretként vagy salátában is remekül megállják a helyüket. A lényeg csupán annyi, hogy főzésnél ne főzzük túl őket, így a szaftot is képesek még magukba szívni, és sokkal ízletesebbek, szaftosabbak lesznek.
A különféle hideg tésztasaláták nagyon könnyen összeállíthatóak, kőbevésett recept nélkül is boldogulhatunk az elkészítésükkel. A sós vízben kifőzött tészta kerülhet olajos-ecetes vegyes salátához, de adhatjuk majonézes öntettel bíró keverékekhez is. A tészta ezekhez az ételekhez plusz ízt nem ad, de tartalmassá teszi a salátákat.
A száraztésztából készített gyors főételek közül a magyarok nagy kedvence a tejfölös sajtos tészta, ami tíz perc alatt elkészíthető és nagyon laktató. Ha van egy kis időnk, akkor érdemes a kifőtt tésztát a tejföllel összeforgatni, kicsit fűszerezni, sajttal megszórni, és egy jénaiban vagy más hőálló tálban megsütni. Ha netalántán még egy darab szalonna is akad a háznál, akkor már kész is a pazar, szaftos, illatos ebéd.
Klasszikus hó végi tésztás ételnek számít még a grenadírmars vagy krumplis tészta is, aminél pusztán arra kell ügyelni, hogy a paprikás krumpliba oltott tészta mellé kellő mennyiségű vizet és savanyúságot kínáljunk. Rendkívül laktató étel.
Az olaszok legegyszerűbb tésztaételét is érdemes kipróbálni. Egy kevés olívaolajban megdinsztelnek két-három gerezd apróra vágott fokhagymát, és ebbe forgatják bele a sós vízben kifőtt tésztát. Hihetetlenül egyszerű és finom étel. Bátrabbak egy kevés citromhéjat is reszelhetnek az olajhoz.
Igazi klasszikusnak számít és gyerekkörökben is igen népszerű a paradicsomszószos tészta. A dinsztelt hagyma alapokon nyugvó paradicsomos mártás könnyedén megbolondítható különféle zöldfűszerekkel, zsályával, bazsalikommal, oreganóval, de ha csak egy kis borsot darálunk bele, akkor is nagyon finom lesz. A paradicsomszószhoz tehetünk apróra kockázott sült húst, maradék felvágottat, húsos szalonnát, esetleg valamilyen halkonzervet. A halkonzervek közül ezekhez az ételekhez az olajban eltett változatok a legjobbak. Ezen kívül a szószunk dinsztelt zöldségekkel is felturbózható. A kész ételt meg különféle elegáns – olasz – fantázianevekkel illethetjük.
A tejföl és a paradicsom mellett a tejszín is remek szószalap lehet. A maradék habtejszín felhasználására is alkalmas egy fokhagymás, rozmaringos ragu, amibe belekerülhet mindaz, ami a hűtőben lakik, és stílusában illeszkedik a tejszínes vonulathoz. Lehet az sonka, húsos szalonna, maradék hideg sült, de dolgozhatunk dinsztelt, főtt vagy konzerv zöldségekkel is. A dinsztelt zöldséges vonalon meg kell említsük a káposztás cvekedlit, ami ugyan kifejezetten vízválasztó étel, de sokan kedvelik. Ki sósan, borsosan, ki cukrosan rajong érte. Káposztán kívül készíthetjük karalábéval is, sőt nagyon finom a dinsztelt, fokhagymás spenóttal összekevert tészta is.
Azoknál a tésztáknál, amihez valamilyen szószt készítünk, érdemes a kész szaftba beleforgatni az enyhén sós vízben főtt, lecsöpögtetett tésztát, így sokkal jobban át fogja így venni a szaft ízét. Ha félünk, hogy teljesen elnyeli majd a tészta a szaftot, akkor a tészta főzőlevéből egy keveset adjunk hozzá a szószhoz.
A rakott tészták műfajában a határ a csillagos ég. A kifőtt tésztához szinte bármit hozzáadhatunk, lazíthatjuk tejföllel, elhabart tojással, besamellel, adhatunk hozzá fűszeres paradicsomszószt, de összesüthetjük különféle zöldségekkel is (itt jön képbe a spejz konzervkínálata). Klasszikus rakott tészta a túrós csusza, amit nem csak csuszatésztából készíthetünk. A csusza készítéséhez ideális az úgynevezett fodros nagy kocka, de alapvetően bármilyen közepes méretű tésztával elkészíthetjük. Itt is érdemes törekedni arra, hogy az ízek a lehető legjobban átjárják a tésztát, így a tejföllel alaposan összeforgatott tésztát tegyük a jénaiba, s ha akad, kis sajttal megszórva süssük össze.
Ha valamilyen ragumaradékkal rendelkezünk, vagy csak más formában látnánk viszont a rakott tésztáinkat, akkor egy doboz cannellonival vagy lasagnéval érdemes elkészíteni az ételt. Ezeket a tésztákat nem kell előfőzni, csupán megtölteni a kívánt töltelékkel (aminek kellően szaftosnak kell lennie ahhoz, hogy megpuhuljon a tészta), majd összesütni a sütőben.
A sós tésztákon kívül édes változatokat is készíthetünk. A tejfölös, sajtos tészta méltó társa a diós vagy mákos metélt, ami egyszerűsége ellenére verhetetlen és nagyon finom. Az olcsóbb édes tésztaételek között még dobogós a sokakban gyermekkori emlékeket ébresztő grízes tészta, ami sósan is kellemes fogás.
Kicsit időigényesebb a vargabéles, de alapvetően bármilyen édes tésztát elkészíthetünk tepsiben sütve, csupán annyi a lényeg, hogy tejjel, tejszínnel és tojással lazítsuk a tepsibe kerülő tésztánkat. Ebbe a kategóriába tartozik a pozsonyi kocka. Sőt édes lasagnét is készíthetünk, amit tejszínes-tojásos vaníliás krémmel és esetleg gyümölcsökkel töltve süthetünk össze.
Csirkés-cukkinis spagetti
Hozzávalók:
30 dkg spagetti
30 dkg csirkemellfilé
12 dkg húsos szalonna
1 nagyobb cukkini
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só
rozmaring
oregano
Elkészítés: A felkockázott szalonnát jól megpirítom az olívaolajon, majd rányomom a fokhagymát és hozzáadom az igen apróra vágott mellet. Tényleg apróra felvágom, mert úgy élvezhető szimbiózis alakul ki közte és a tészta közt.
Sózom, fűszerezem, majd a szintén apróra darabolt cukkinit is hozzákeverem. Amíg a cukkini kiüvegesedik, addig megfőzöm a spagettit, majd a kész tésztát beleforgatom a csirkés raguba.
Vargabéles
Hozzávalók:
25 dkg száraz, tojásos széles metélt
50 dkg félzsíros túró
6 réteslap
7 dkg vaj
2 dl tejföl
15 dkg cukor
4 tojás
csipetnyi só
10 dkg mazsola
1 citrom héja
Elkészítés: A tésztát sós vízben felteszem főni. Amíg fő, addig a túrót szitán áttöröm. A tojásokat szétválasztom, és a sárgájukat a túróhoz adom. A túróhoz hozzákeverem még a tejfölt, a cukrot, a citrom lereszelt héját, a mazsolát és egy csipetnyi sót.
A tepsit kivajazom, a kész tésztát leszűröm, majd egy nagyobb keverőtálba teszem és hozzáadom a vajat, azzal átkavarom. A fehérjéket habosra verem és a túrós masszához adom, amivel összedolgozom, majd a tésztához öntöm. A tésztát átforgatom a krémmel.
A réteslapok felét a tepsibe fektetem, majd ráhalmozom a túrós tésztát és végül a maradék lappal fedem, amit tojássárgájával le is kenek. A vargabélest 175 fokra előmelegített tepsiben sütöm, amíg a teteje szépen meg nem barnul. Langyosra hűlve szeletelem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.