Sokféle hagyma létezik: a legtöbb fajtát nyár végén szedik fel és megfelelő tárolás mellett hónapokig is eláll. Ha nincs olyan helyiségünk, ahol fénytől védve, szárazon tarthatjuk, akkor a konyhában kosárban négy-hat hétig, hűtőszekrényben pedig akár 1-2 hónapig is megőrzi frissességét.
Figyelem: ez az időszak drasztikusan, kb. 1 hétre csökken, ha a hagymát megpucoljuk és felvágjuk!
A hagyma külsején egy dologra kell figyelni: a penészre. A hagymahéjon látható fekete foltokat gyakran kosznak gondoljuk, pedig a kormos hatást egy aspergillus niger nevű gomba okozza. Ez a specifikus penészgomba megtalálható a talajban, a hagyma magjaiban, és akkor kezd el szaporodni, ha a hagyma megsérül vagy rosszul tárolják.
Az aspergillus nigeren kívül vannak más típusú penészgombák is, amelyekre figyelni kell. A halványsárga, majd később kékeszöld, porszerű penészgomba, a penicillium szintén gyakorta fertőzi meg a hagymát vágásokon és zúzódásokon keresztül.
Mivel a látható penész mikroszkopikus spórák kolóniája, még ha sikeresen el is távolítjuk az összes látható penészgombát, valószínűleg még mindig lesznek olyan spórák, amelyeket nem látunk, ezért jobb, ha a penészes hagymákat kidobjuk a szemétbe.
A csíra egy erős zöld „szár”, amely a metélőhagymához vagy a mogyoróhagymához hasonlít, és a hagyma tetejéből nő ki. A csíra az öregedés jele, ezért ha frissnek is tűnik, ne feledjük, hogy eltarthatósági idejéből már csak kevés van hátra, hiszen fiatalkorát nagy eséllyel a zöldségesnél töltötte, így az élettartama otthon a kamrában már rövidebb lesz.
A csírázás természetes jelenség, nem azt jelzi, hogy megromlott a hagyma. Épp ellenkezőleg: egy új élet növekedése indult meg. A csíra ott szunnyad a hagymában, és megfelelő körülmények között, például nedvesség hatására elindul a hagyma életciklusának következő szakasza.
A kihajtott hagyma (és a csírák) biztonsággal fogyaszthatók, bár nem mindenki kedveli a csíra keserű ízét.
A csírázó hagyma azonban gyorsabban romlik, és etiléngázt bocsát ki. Pont ezért nem szabad együtt tárolni a hagymát és a burgonyát: ez a gáz ugyanis a burgonya csírázásának a folyamatát is felgyorsíthatja.
Mint minden zöldség, így a hagyma útja is kalandos lehet míg eljut a termelőtől a fogyasztóig. Kisebb ütődés még belefér, de ha a hagyma húsába belevágnak vagy komolyabb zúzódást kap, szinte biztosan megindul a minőségromlás.
A puhaság annak a jele, hogy a hagyma bomlani kezdett és megindult a rothadás. Egy kis puha folt azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egész hagyma használhatatlan: néha lefejtve a sérült rétegeket találunk ép, egészséges részeket. Ha megnyomjuk a hagymát, érezzük, hogy végig puha és szivacsos, vagy van még kemény része. Utóbbi esetben érdemes addig hámozni, míg elérjük az egészséges részét.
Ha a hagyma külsején nincs penész, nem csírázik és kellően kemény, a klasszikus szagolós teszt segíthet megállapítani, hogy a hagyma romlott-e. Néha ugyanis a hagyma külseje teljesen rendben van, mégis amikor felvágjuk láthatóan nem egészséges. Ilyen esetben az illata árulkodó lehet: az erős és intenzív hagymaillat helyett kellemetlen, rothadó szagot áraszt. Ez az „illatváltozás” már a mikrobáknak köszönhető, ekkor már biztosan megindult a rothadás. Nincs mese: ilyenkor dobjuk ki a hagymát!
Olvass tovább:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.