Friss halételek és pazar szendvicsek: ilyen a dán konyha

A dán konyha kínálata bőséges és egyszerűsége ellenére is változatos, hiszen az országban nemcsak a halászat, hanem a mezőgazdaság és az állattenyésztés is nagy múltú hagyományokkal rendelkezik.

A dán gasztonómia

Reggelire a dánok szívesebben isznak kávét, mint teát, de rendszerint joghurttal kezdik a napot. Ebédre hideg étel – smørrebrød – járja, tudniillik a napi főétkezés a családdal vagy a barátokkal elköltött meleg vacsora. A hal-, sör-, gyümölcs- vagy sűrű zöldséglevest, illetve krumpli alapú krémlevest halétel, szaftos egyben sült hús vagy frikadeller (fasírt jellegű, vajban kisütött húsgombóc) követi salátával. Az étlapon a flaeskesteg ropogósra sült bőrös malacot, a gravad laks édes mustárból készült szósszal tálalt, kapros pácban érlelt füstölt vagy sózott lazacot, a hvid labskovs marhapörköltet jelent, fűszeres krumplival.

Lazacos smørrebrød

Hozzávalók:

1 szelet magos rozskenyér (barna)
(dán) vaj
néhány salátalevél (pl. Lollo rosso és bianco) 
5-7 dkg szeletelt füstölt lazac 
2-3 szál párolt zöld spárga (hidegen)
durvára tört fekete vagy rózsabors
citromkarika és kapor a díszítéshez

Elkészítése:

A kenyeret megkenjük vajjal, majd ráfektetjük a salátaleveleket, a lazacot, valamint a spárgafejeket és a hosszában vékony szeletekre vágott spárgasípokat. Megszórjuk borssal, végül citromkarikával és kaporágacskával díszítjük.

Szendvics, svéd asztal, street food

A nemzeti eledelnek számító smørrebrød koppenhágai találmány: 1880 óta kínálják az erre szakosodott büfékben, illetve vendéglőkben. A szó eredeti jelentése szerinti „vajas kenyér”, manapság azonban sokkal inkább gazdagon megrakott szendvics. Az egyik fővárosi helyen 250-féle variációban kínálják!

A rávalók között szerepel mindenféle hal – pl. angolna, lazac, makréla, hering; pácolva, sózva és fűszerezve –, továbbá garnéla, kagyló, kaviár, hús, marhanyelv, pástétom, sajt, zöldség, savanyúság, majonéz és számtalan szósz. Ezenkívül van sokféle kenyér (a fehértől a magvas rozson át a feketéig), vajból pedig sós és édes. A dánok az ebédet letudják két-három szendviccsel. Kedvelik a svédasztalt is, melynek neve itt det store kolde bord, azaz nagy hidegasztal, ám vannak rajta meleg falatok is.

Napközben éhségűzőnek bekaphatsz valamilyen street foodot (sült kolbászt, hurkát, hot dogot, utóbbit a pølsevogn nevű mozgóbüfékben árulják), a délutáni teához pedig isteniek a leveles tésztából készült, marcipános, fahéjas, almás, csokis vagy vaníliakrémes, cukormázzal megfejelt sütemények. Ezeket csak külföldön nevezik „Danish pastry”-nek! Az országon belül wienerbrødot (bécsi kenyeret) kérj, ha erre támad gusztusod, ugyanis először bécsi pékek sütöttek ilyet Dániában, anno 1840-ben.

Friss, helyi alapanyagok

A Dániához tartozó szigetek lakosai régen csupa olyan ételt főztek, amit a rendelkezésükre álló helyi alapanyagokból elő tudtak állítani.

A regionális finomságok közül a frissen fogott halak és a királyrák mellett külön említést érdemel az ålbæki levegőn szárított sonka, a læsø-i finom tengeri só, valamint a limfjordi kagyló és osztriga.

Jütlandon a sült sügért egyes településeken ma is vadon termő bogyós gyümölcsökből főzött kompóttal tálalják, mert a sovány homoktalaj alkalmatlan a zöldségtermesztésre. Limfjord környéki specialitás a rulleål, melyhez a megnyúzott, kibelezett angolnát sózzák, borsozzák, felkockázott hagymával megtöltik, majd a farka felől feltekerik, és konyharuhában megfőzik. Miután kihűlt, felszeletelik, és tejszínes burgonyával körítik. A sziget belsejében népszerű az ølben: a sós vizes pácban 3 napig pihentetett sertésoldalast fűszernövényekkel és borral ízesített lében megfőzik, majd megsütik, és mélyzöld fodros kelkáposztával fogyasztják. Hagyományos jütlandi fogás még a pramdragergryde – ehhez a füstölt szalonnából, gombából, durvára darabolt zöldségből, valamint disznó- és marhahúsból készülő tartalmas egytálételhez régen minden napszakban hozzájuthatott a Gudenå folyón vontatott uszályokon nehéz fizikai munkát végző legénység a parti kocsmákban.

Bornholm legalább olyan nevezetes a frissen füstölt heringjéről, mint a középkori erődített kerek templomokról és a homokfövenyes strandokról. Dánia legnaposabb szigetén a jellegzetes kéményekről könnyen felismerhető røgerikben füstölik a halat, többek között a nyers tojássárgájával fogyasztandó sol over Gudhjem (Nap Gudhjem fölött) elnevezésű különlegességhez. Ez az étel egy elragadó halászfaluról kapta költői elnevezését. Bizonyára ízleni fog a saltstegt sild is, amelyhez a sós pácban érlelt heringet lisztbe forgatják, majd disznózsírban kisütik. Ha édes ízekre vágysz, ne hagyd ki a híres rozskekszet és a helyi cukorkákat sem!

Sol over Gudhjem

Hozzávalók:

1 füstölt heringfilé
(dán) vaj
1 szelet magos rozskenyér (barna)
1 db hónapos retek apró kockákra vágva
1 tk finomra aprított snidling
1 nagy hagymakarika (kb. 6 mm vastag)
1 db tojássárgája

Elkészítése:

A heringfilét a vajjal megkent kenyérszeletre fektetjük, és megszórjuk a retekkel, valamint a snidlinggel. Rátesszük a hagymakarikát, és belehelyezzük a tojássárgáját. Azonnal fogyasztjuk.

Italok

Dánia világszerte híres finom söreiről. Ki ne hallott volna a Carlsberg vagy a Tuborg márkákról? A nagy főzdék mellett számtalan kicsi is működik, és szinte minden városnak megvan a saját habos itala.

A sör mellett nemzeti ital a burgonyából vagy rozsból erjesztett pálinka, az akvavit. Kis poharakban, nagyon hidegen fogyasztják. Meleg ételhez sosem isszák. Az első poharat illik egyből lehúzni!