Számtalan statisztika bizonyítja, hogy mi, magyarok nem eszünk elég halat. Kivéve szenteste. Ilyenkor az is halászlével ünnepel, aki egyébként se a levest, se a halat nem kedveli, de vannak hagyományaink, s mi bölcsen ragaszkodunk hozzájuk.
A halászlé nem tartozik a legbonyolultabb ételek közé, de egy tisztességes hallé elkészítése sok időt és energiát vehet igénybe, attól függően, hogy milyen alapanyagokból és milyen módon, milyen tájegységnek megfelelően készítjük el.
Márpedig a magyar halászlének számtalan változata létezik, ezek közül a legismertebbek:
A dunai halászlé legtöbbször pontyból, sok vöröshagymával, házi pirospaprikával készül és tészta is kerül bele. Ha dunai halászlevet készítünk, akkor nem is kell passzírozni, a leves sűrűségét, tartalmát nem az összepasszírozott hal, hanem a sok hagyma és a nagyobb mennyiségű pirospaprika adja meg. Cseresznyepaprikával könnyedén karakteressé, kissé pikánssá tehetjük a levest. Ha pedig aldunai halászlevet szeretnénk készíteni, akkor a levest sok-sok zöldséggel főzzük és a végén kicsit habarjuk is be.
A paksi halászléhez tálaláskor egy kevés kifőtt hosszú metéltet vagy más tésztát kell adnunk, ugyanis a tradicionális paksi és dunakömlődi halászlé kizárólag tésztával adható. Az oka pedig nem más, mint az egykori vízimolnárok leleményessége, akik gyúrt tésztát is tettek a járandóságuk mellett napi egy fogásra jogosult molnárlegények levesébe, hogy biztosan jól lakjanak vele. A Dunakömlőn készített halászlé specialitása, hogy - a paksival ellentétben - paradicsom is kerül bele.
A bajai halászlébe - a tiszaival azonos módon - sokféle hal juthat szerephez. Az elengedhetetlen, a leves haltartalmának jelentős részét adó ponty mellett kerül bele törpeharcsa, csuka vagy épp keszeg is. Tartalma mellett a készítés módja is más: a halat először besózzuk, majd egy órával később nekiállunk a leves elkészítésének. Az édes-nemes paprika mellett azonban egy kis csípősség is rejlik a bajai halászlébe, amit erős pirospaprikával, egy kis hegyes zöldpaprikával és némi cseresznyepaprikával adhatunk meg ennek az ételnek. A bajai halászlébe kerülhet még haltej és ikra, valamint hosszú metélttel vagy gyufatésztával is gazdagítható.
A tiszai halászlé , a dunaihoz hasonlóan passzírozás nélkül készül, sok-sok hagymával és nem kevés hallal. A dunaival ellentétben itt többféle hal is szóba jöhet. Vízvári Mariska híres szakácskönyvében szereplő Szegedi halászlé receptje is ilyen, nem csak ponty, hanem harcsa, kecsege, tükörponty is szerepel benne, na meg egy darab tokhal. Ezen kívül ikra, sok-sok vöröshagyma és nem kevés szegedi paprika kell bele, majd mielőtt elkészül, csipetkét, szögödiesen csipkedettet kell beleszaggatni.
A balatoni halászléhez egykoron nem csak a balatoni halakat, hanem a Balaton vizét is felhasználták. A tiszai halászlére erősen emlékeztető balatoni halleves sűrítéséhez sokszor használnak – a korábban felsorolt alapanyagok mellett – krumplit is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.