Néhány évvel ezelőtt kezdték egyre többen követni az akkor még főként intermittent fastingnak (IF) nevezett, mára már időszakos böjt néven elterjedt módszert. Ennek lényege, hogy csak egy meghatározott időintervallumban eszünk. Úgy tartják, hogy ha minden nap bizonyos számú órán át böjtölünk, vagy a hét néhány napján kizárólag egy étkezést iktatunk be a nap folyamán, az segíthet a szervezetünknek a zsírégetésben, emellett számos egészségügyi hatása is lehet.
A módszerrel 16 kilót fogyott, és a személyes érintettség okán vált a téma kutatójává dr. Fábián Lajos, a TritonLife Csoport alapító-elnöke és szakmai stratégiai vezetője. Módszeréhez egy Nobel-díjas tudós kutatásait vette alapul. De nem a fogyás a módszer egyetlen előnye, az egészségnek is jót tesz!
„Sokan a szakemberek közül sem tudják, hogy a 2016-os orvosi Nobel-díjat Yoshinori Ohsumi japán kutató kapta, aki már az 1960-as évektől kutatott a témában, 1988-ban alapította saját laborját, és majdnem 30 év kutatómunka után előállt az úgynevezett autofágia-elmélettel (orvosi görögből fordítva: ön-evés), ami nem más, mint a szervezetünk öntisztulási, regenerációs folyamatának jobb megértése, ami bizonyos idejű éhezés után indul be. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor ez azt jelenti, hogy aki állandóan eszik, annak a saját rendszerei nem végzik el a kóros sejttörmelékek, mutáns sejtek eltakarítását" – fejtette ki dr. Fábián Lajos Metropolnak. A szervezetben maradó „bioszemét” negatív hatással van az élettani folyamatokra. Aki azonban képes két étkezés között akár 16-18 órát is kihagyni rendszeresen úgy, hogy csak vizet, esetleg üres teát, kávét iszik, annál beindul az öntisztítás folyamata.
Az időszakos böjt a nap folyamán jó hatással van a szervezetre, hiszen csökken a testtömeg, javul az inzulinrezisztencia, normalizálódik a vérzsírszint, és még számos más előnnyel jár.
Az orvos nagyon leegyszerűsítve elmagyarázta ennek a tudományos hátterét is. Amíg 2,5 millió éves evolúciónk során többnyire ritkán jutottunk élelemhez, nagy szolgálatot tett az, hogy raktározásra állt be a szervezetünk, aminek egyik fő eleme az inzulin. A ma felvett tápanyagból eltett nekünk holnapra és holnaputánra glikogén és zsír formájában, majd az inzulinszint a következő étkezésig csökkent, és ekkor az inzulint termelő, a hasnyálmirigyben található béta sejtek, az úgynevezett Langerhans-szigetek sejtjei megpihentek. Az ember két-három nap múlva jutott újra élelemhez, addig nem evett. Ezalatt a szervezet lebontotta, „eltakarította” a hibás vagy elöregedett sejteket, mintegy megtisztítva önmagát. Az időszakos megszorítással ezt az állapotot idézzük fel. Persze nem kell két-három napig koplalni, a lényeg, hogy a nap során kijelölünk egy-egy időablakot az evésre és a böjtre.
Ezt elkezdhetjük 12 órás időablakkal, tehát 12 órában étkezünk – például háromszor – és a másik 12 órában nem eszünk semmit, legfeljebb kalóriamentes folyadékot fogyasztunk. Idővel, ahogy hozzászokunk, csökkenthetjük az étkezési időablak hosszát. A legnépszerűbb verzió a 16:8, vagyis 16 óra böjt és a 8 órás étkezési időablak.
"Az időszakos böjt a legalkalmasabb arra, hogy kordában tartsuk a testsúlyunkat és jó néhány betegséget megelőzzünk" – hívta fel a figyelmet dr. Fábián Lajos. A most 62 éves szakember 3 éve kutatja a témát, ma már 16 kilóval könnyebb, nem szed semmilyen gyógyszert, aktív életet él és jól érzi magát. Háziorvosunkkal történt egyeztetés és engedélyezés után érdemes kipróbálni!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.