Elkészítés

Elkészítése: A hozzávalókat tésztává gyúrjuk, egy órát pihentetjük, szétsodorjuk, formával kivágjuk.
Kikent tepsiben tojással megkenve hirtelen rózsaszínûre sütjük. A sütésnél vigyázni kell, mert gyorsan sül.
Díszíteni lehet még sütés elõtt hámozott madulával, dióval, vagy sütés után, ha kihűlt cukormázzal bekenve vagy díszítve.

A cukormázhoz a porcukrot a tojásfehérjével jól kikeverjük, de jó, ha teszünk bele pár csepp citromlevet, hogy fényes legyen, és egy csipet kukoricakeményítõt, hogy tapadjon. Ha nagyobb tojást használunk, bátran adjunk hozzá a cukorból, és addig keverjük, míg szép fényes fehér nem lesz, és a csík, amit húzunk benne, látható marad, nem folyik össze. Papírból készült tölcsérkével vagy mikrotén zacskóval visszük fel a diszítést a mézesekre. Gyerekek imádnak vele dolgozni.

A receptet Szakál Julianna küldte. Köszönjük!

Megjegyzés

Nagyon szeretem ezt a tésztát, mert nem ragad úgy mint a többi mézes, jól lehet vele dolgozni, nagyon finom és szapora. Csak fél centi vastagra sodrom, mert a fára így is elég. Van egy ötletem arra, hogy mivel varázsolhatjuk még szebbé a mézesekkel diszített karácsonyfát, asztali csokrot. A megmaradt fehér mázt egy zsírpapírra rakott hosszú fekete vagy sötétzöld cérnára kis cseppekben kb. két centiméteres távolságban egymástól rácsepegtetjük, ha megszáradt, megfogjuk a cérna végét és levesszük a kész díszt a papírról, és a fára rakjuk körbe. Teljesen úgy fog kinézni, mintha hópelyhek lennének a fán. Hasonló láncot készíthetünk 1/2x1/2 centiméteres darabokra vágott narancshéjból is, amit még puhán tûvel cérnára fûzünk és az asztali csokrokra rakjuk. Szép is,az illata különös hangulatot varázsol a lakásba.