Érdekességek a sárgarépáról, amit nem tudtál

A narancsszín és a királyi család

A répa a vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval, nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű. Eredetileg még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa. Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

A szemnek és a bőrnek is jó barátja

A növény fontos biológiai hatóanyaga a béta-karotin, amit a szervezet a szükség szerint A-vitaminná alakítja át. Az A-vitamin pedig nélkülözhetetlen a szem és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. A sárgarépát azért is érdemes tudatosan beiktatnunk az étrendünkbe, mert karotinjai erősítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet. A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően résztvesz a szabad gyökök károsító hatásának megakadályozásában is. A népi orvoslás vizelethajtóként is alkalmazza.

A répa jót tesz a bőrnek is. Rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában.

Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét, ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitrát tartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.

Hámozás, főzés, pépesítés…

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.

Fogyaszthatjuk, nyersen, főzve, párolva és sütve is. Íze a legtöbb konyhai nyersanyaghoz jól illeszkedik, és nagy előny, hogy egész évben beszerezhető.

A sárgarépát főzve fogyasztva több bétakarotinhoz juthatunk, mint nyersen, mivel a vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin tartalmának csak negyedét képes hasznosítani. A hőkezelés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik. A sárgarépapüré pedig a kisbabák pépes étrendjének fontos részét képezik, mivel jól hat az emésztésre, és megakadályozza a puffadást és a székrekedést.

Tea is készülhet belőle

A sárgarépának a megvastagodott, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk, de nem csak ezt lehet hasznosítani. Magyarország egyes részein a szárított leveléből mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.

10+1 TIPP, HOGY A SÁRGARÉPA NE CSAK A HÚSLEVESBEN LANDOLJON! >>>

6 TIPP ZÖLDSÉGKÖRETHEZ AZ ÉDESBURGONYÁTÓL A PASZTERNÁKIG >>>