9 tipp, hogy csökkentsük az élelmiszer-pazarlást - így vásároljunk okosan!

Élelmiszer-pazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel kerül a szemétbe, aminél elkerülhető lett volna, hogy hulladék legyen belőle. Hazánkban az évi fejenként 40 kg fölöslegessé váló élelmiszer nagy része a háztartásban abból adódik, hogy kevesen ismerik az élelmiszer-jelölések pontos jelentését, illetve közrejátszik a tudatos vásárlás hiánya is.

A dátum fontos – mit jelent a minőség-megőrzési és a fogyaszthatósági idő?

Ha ezzel a két fogalommal tisztában vagyunk, kevesebb ételt fogunk a kukába dobni és csökkentjük az élelmiszer-pazarlás mértékét.

A minőség-megőrzési idő az az időtartam, amely alatt az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. Ezt a dátumot általában hűtést nem igénylő, illetve hosszabb ideig eltartható termékeken tüntetik fel nap, hónap és év szerinti sorrendben. A hosszan eltartható termékeken (pl.: szörpök, fagyasztott, gyorsfagyasztott termékek stb.) azonban sokszor csak egy évszám szerepel a minőség-megőrzési időnél, ekkor az adott év végéig fogyasztható a termék lényeges minőségi romlás nélkül. Lejárata után ugyan veszít a minőségéből a termék, de elfogyasztása élelmiszer-biztonsági kockázattal általában nem jár. A minőség-megőrzési idő lejárta után sem kell feltétlenül a szemetesbe kerülnie az élelmiszernek, érdemes adni neki egy esélyt. Azonban legyünk körültekintőek, ha furcsa szagot, az élelmiszerre nem jellemző színt, állagot tapasztalunk inkább ne fogyasszuk el az adott élelmiszert!

A fogyaszthatósági idő az az idő, ameddig egy gyorsan romló (tej, tejtermékek, hús és húskészítmények stb.) élelmiszer még biztonsággal fogyasztható, és nem okoz megbetegedést, ha azt helyesen tárolták. Lejárta után az élelmiszer elfogyasztása nem biztonságos, hiszen ha nem frissek már, elszaporodhatnak bennük a baktériumok és a penészgombák, így fogyasztásuk valóban veszélyes lehet az egészségre.

Tippek a tudatos vásárláshoz, hogy csökkentsük az élelmiszer-pazarlás mértékét

1. Készítsünk étkezési tervet!

Az étkezési terv fontos része a fenntartható élelmiszer-vásárlásnak. (Egyébként bevásárlólistát is csak úgy tudnunk írni, ha tisztában vagyunk azzal, mit szeretnék főzni, hány emberre főzünk a háztartásban.) Állítsuk össze az étlapot, ha kell, menjünk végig a recepteken. Ellenőrizzük, mi van a hűtőszekrényben és a kamrában. Az étkezési terv segít abban is, hogy ne maradjon élelmiszer-hulladék a háztartásban és csökkentsük a pazarlást: keressünk olyan recepteket, amelyekben a maradék ételek felhasználhatók.

2. Írjunk bevásárlólistát!

Bevásárlólistával a kezünkben elkerülhetjük, hogy egy csomó felesleges élelmiszer kerüljön a kosarunkba. Jó módszer, ha lefényképezzük a hűtőnk, kamrapolcok tartalmát, ezt aztán bármikor elő tudjuk venni a vásárlás során (ha mégis elbizonytalanodnánk).

3. Ne menjünk éhesen vásárolni!

Igen, sajnos a pillanatnyi érzéseink is befolyásolják, hogy mennyi pénzt költünk élelmiszerekre a nagy hipermarketekben vagy akár a piacon. Éhesen ugyanis megveszünk mindent, ami a szemünk elé kerül. Vásárlás előtt együnk meg pár szem olajos magvat, néhány szem gyümölcsöt – megéri!

4. Védjük a környezetünket!

Válasszuk a kevesebb csomagolóanyagba csomagolt árut és a kimért termékek megvásárlásához vigyünk magunkkal textil szatyrot, zacskót vagy üveget.
Járjunk termelői piacra: a helyi termékek vásárlásával hozzájárulunk az élelmiszer-szállítás csökkenéséhez, és támogatjuk a termelőket. A piacon biztosan műanyag csomagolás mentes élelmiszereket vehetünk, így nem növeljük a műanyagfogyasztást.

5. Keressünk szezonális termékeket!

A szezonális termékek értelemszerűen kevesebb szállítást igényelnek, míg eljutnak a boltokba. Ez egyben kevesebb tartósítószert is jelent, hiszen nem kell a hosszú út alatt frissen tartani az élelmiszert. A termelői piac remek hely, ha szezonális termékeket keresünk, de a közeli élelmiszerbolt is jó választás. Tanulmányozzuk, hogy mikor milyen zöldségnek, gyümölcsnek van szezonja!

6. Válasszunk friss élelmiszereket!

A friss, feldolgozatlan élelmiszer a legjobb választás, ha fenntartható módon próbálunk vásárolni: több tápanyagot tartalmaznak, és kisebb a karbonlábnyomuk, miközben alig vagy egyáltalán nincsenek műanyagba csomagolva. A friss élelmiszerek nemcsak a bolygót védik, az egészségre is jótékonyan hatnak.

7. Vegyünk „csúnya” élelmiszereket!

Az esztétikus élelmiszerek iránti vágy élelmiszer-pazarláshoz vezetett. Pontosabban két különálló jelenség – az élelmiszervesztés és az élelmiszer-pazarlás – fordul elő rendszeresen az élelmiszeriparon belül. Az élelmiszer-veszteség a betakarítás után egészen a kiskereskedelmi szintig folyamatos: az élelmiszerek 14%-a vész el világszerte a betakarítás és feldolgozás során, hiszen a cél az, hogy a fogyasztóhoz csak szép áru kerüljön.

A "csúnya" termékek – a heges vagy horzsolásos gyümölcsök és zöldségek – íze és tápértéke ugyanolyan, mint az egészségeseké. Ha ezeket választjuk a csaknem tökéletesek helyett, megakadályozzuk, hogy a finom zöldségek és gyümölcsök a kukába végezzék és csökkentjük a pazarlás mértékét. Ráadásul a külső megjelenés nem számít annyira az étel feldarabolása és elkészítése után.

8. Haladjunk sorban!

Az, hogy hogyan kerülnek az élelmiszerek a kocsinkba, nagyban függ attól, hogy milyen a bolt elrendezése. A legfontosabb: a fagyasztott élelmiszereket válasszuk ki utoljára, és otthon ezekkel kezdjük a pakolást. A már kiolvadt élelmiszert nem szabad újrafagyasztani, hanem rövid időn belül el kell fogyasztani, hogy csökkentsük az élelmiszer-pazarlás mértékét.

9. Álljunk ellen az akcióknak!

Érdemes végignézni az akciós termékeket és ennek függvényében persze változtathatunk is a főzési terveinken, de alapvetően mindig tegyük fel a kérdést magunknak: valóban szükségünk van az adott termékre?

Ajánljuk még:

• 7 BRILIÁNS ÖTLET A PAZARLÁS ELLEN, AMIVEL MÉG SPÓROLHATSZ IS>>>
• EZZEL AZ 5 LÉPÉSSEL KÖNNYEDÉN CSÖKKENTHETED AZ ÉTELPAZARLÁST>>>
• ÍGY TÁROLD AZ ÉTELEKET, HOGY A LEHETŐ LEGTOVÁBB FRISSEK MARADJANAK>>>