Elkészítés

Elkészítés: Az összes hozzávaló - persze gondos tisztítás, vízzel való felengedés után - belemegy legnagyobb (20 literes) rozsdamentes fazekunkba, felkerül a gáztűzhely égőjének máglyájára, és hosszú órákig ott leledzik, igen lassú tűzön. Persze főzőleve az órák teltével csappan, ezért azt időnként pótoljuk.

A főzés ideje a benne lévők mennyiségének függvényében változó, de párom általában este rakja tűzre, és többszöri, éjszakai folyadék utánpótlással reggel, kora délelőtt mondja rá: jó!

Ekkor szűrőkanállal tálba kerülnek a húsok, kicsontozza őket, szépen elosztva kocsonyás tálakba adagolja. Gondosan ügyel rá (ez macerás, nem férfiembernek való munka), családtagok kívánalma szerint, ki szeret a húsokból, soványát, kövérebbet, ki táljába kerülhet köröm, esetleg farok, tán kevés bőr is. Van, aki szeret benne pár karika főtt répát is, de ott sem mindegy, sárgát, fehéret, mindkettőt. Nálunk ez a kocsonyás kirakó puzzle játék. Persze készülnek átlagos, mindent bele adagok is, befutó vendégeknek.

A húsokkal ellátott tálakba, szitába helyezett konyharuhán keresztül szűri bele a lét, így nem lesz túl sok zsír a tetején. A kész, minden földi jóval feltöltött, kocsonyával teli tálak mennek a teraszra, nekik előkészített helyre, gondosan lefedve.

Tálaláskor kinek-kinek kívánalma szerint őrölt pirospaprikát, borsot, de leginkább frissen facsart citromlevet és persze ropogós friss kenyeret kínálunk mellé.

Megjegyzés

Újfent olyan étel, aminek mindenhol, mindenkinél más a készítési módja. Ez a miénk. Öszinte ember vagyok, nem az én, hanem párom receptje, de remek, ezért én nem is próbálkozom elkészítésével, minek két dudás egy konyhába. Olyan 20 évvel ezelőtt módom volt vásárolni egy kétajtós szekrény méretű, dupla üvegajtós, belső ventillátoros hűtőszekrényt. Nyáron, kánikulai napokon eszembe ötlött, milyen jól esne most egy tál kocsonya! Uccu, neki, irány a piac, hozzávalók begyűjtve, párom annak módja szerint megfőzte, a böhöm nagy hűtőben, olyan + 5 Celsiusra állítva isteni lett! Csináltunk vagy 25-30 tállal, kerti partinak állítom, olyan sikere még nem volt felénk! Most, hogy mi Sándorok nem hoztunk meleget, tán még egyszer, remélhetőleg így tél végén elkészíthetjük! A receptet és a fotót Nanasnani küldte. Köszönjük!