Elkészítés: Kiválogatok bő 1 kilogrammnyi szép, egyforma, középnagy krumpliburgonyát, és héjastul, hideg vízbe téve felteszem főni. Amíg fő-fövöget a krumpli, lehéjazom és felkarikázom a kolbászt és a hagymát – lehetőleg minél vékonyabbra.
Fél szemmel gyakran a krumplira sandítok, és sűrűn elmormolom: nem túlfőzni! Egyrészt még sülni is fog, másrészt ha túl puha, gondjaink támadhatnak a karikázással.
A héjában főtt krumplit lábossal, vízzel együtt a mosogatóba helyezem, s rögvest hideg vizet eresztek rá. Megvárom, míg langyosra hűl, majd lehéjazom, s nem túl vastagon felkarikázom.
Közben előkészítem a tepsit, hogy a karikákat legyen hova rakni: vastagon kivajazom (4-5 dkg), gazdagon megszórom zsemlemorzsával, és hozzákezdek az alapozáshoz: lerakok egy sor főtt krumplit (minél kevésbé hézagosan). Mindenikre egy-egy kolbászkarikát fektetek, majd betakarom egy sor krumplival. A következő réteget hagymakarikákból építem, amit gyengén megsózok. Végül kis váramnak a maradék krumpliszeletekből készítek tetőt, s előkészülök a malterozáshoz. Ám ennekelőtte néhány vajdarabkát dugok krumpliváram repedéseibe, sőt a tetőre is juttatok belőle.
A malter-mártáshoz villával krémesre kavarom a zsíros tejfölt, majd 1-2 teáskanálnyi sót, 2-3 teáskanálnyi pirospaprikát, pici őrölt borsot szórok rá, s alaposan összekeverem. Inkább egy picit folyós legyen, hogy az alsóbb szintekre is beszivárogjon a „kötőanyag”; szükség esetén hígítsuk kevéske tejjel.
A szép színű mártást ezután a legfelső krumplirétegre öntöm, ügyelve, hogy egyenletesen beterítse a rakottast. Látványnak sem utolsó. :)
220-230 fokra előmelegített sütőbe, középső rácson kb. 1 órát sütöm. Ekkorra a krumplivár szépen egybeforr, az alsó krumpliréteg ropogósra sül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.