Együnk csírát!

Kevés zsír, kevés kalória – rengeteg vitamin és nyomelem

A zsenge hajtásokban szénhidrátot és zsírt alig találunk, ugyanis a zöldség- illetve a gabonamagvak csírázás közben maguk is sok szénhidrátot és zsírt használnak fel, így ezeket a tápanyagokat a magnövény feldolgozza, a keményítőt pedig jórészt glükózzá és gyümölcscukorrá alakítja. Ebből fakad a csíranövények kellemesen édeskés íze.

A csírák élő élelmiszerek, fogyasztásuk így rendkívül fontos, különösen a vitaminszegény hónapokban, hiszen kiváló forrásai az A-, B-komplex, C-, D-, E-, G- és K-vitaminnak, valamint számos ásványi anyagnak (kalcium, magnézium, foszfor, kálium, nátrium és szilícium), ráadásul ezek természetes formában vannak jelen, így a szervezet könnyen fel tudja használni.

A különféle csírákat nyersen fogyasszuk, salátákba, szendvicsekbe téve, de a különféle mártogatósokat vagy sós túrókrémeket is feldobják a hihetetlenül intenzív ízű egészséges kis növénykezdemények. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mennyire dekoratív a csírákkal gazdagított étel!

Először érdemes boltban vásárolni és kipróbálni, de ha rákapunk, akkor magunk is csíráztathatunk otthon. Megéri!

Otthoni csíráztatás

1. A csíráztatni való magokat kertészetekben vagy bioboltokban szerezhetjük be. Érdemes a bio, vagyis vegyszermentes magokat választani.

2. Helyezzük a csíráztatni kívánt magvakat műanyag, üveg- vagy agyagedénybe, és áztassuk be langyos vízbe 4-12 órán át. Ügyeljünk arra, hogy a magokat ne érje erős napfény.

3. Ha a mag héja már megpuhult, helyezzük nedves papírtörlőre, és fedjük le szinté nedves papírtörlővel, hogy viszonylag sötétben legyen.

4. Az edényt öblítsük el minden nap, egyrészt azért, hogy biztosítsuk a folyamatos nedvességet, másrészt így elkerüljük a penészedést.

5. A csíranövénynek, amelynek már friss, zöld hajtásai vannak, szüksége van az éltető napsugárra, ezért néhány nap múltán kitehetjük a konyhaablakba.

6. A csírákat fejlettségi fokuktól függően, illetve ízlés szerint 2-10 nap múltán szüretelhetjük!

A legjobb csírák

Bab-, szójabab- és borsócsíra

A hüvelyesek csírái jó hatással vannak a szívre, magas rosttartalmuk nagyszerűen szabályozza a vérnyomást. A bennük lévő sok vas segíti a vérképzést, E-vitamintartalmuk szépíti a bőrt.

Brokkoli- és vöröskáposztacsíra

E csírák vértisztító, bőrtápláló, keringésjavító hatással bírnak, jót tesznek a csontoknak, a látásnak és az emésztésnek, valamint csökkentik a daganato betegégek kialakulását is.

Búzacsíra

A búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kálciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Kiváló méregtelenítő hatásának köszönhetően tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat. Jótékonyan hat az anyagcserére, de emellett erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életben maradását.

Lucernacsíra (Alfalfa)

Igen magas a C-, B-, B12-, D-, E- és K-vitamin-tartalma, sok benne a vas, a kálcium, a foszfor és a magnézium. Rendkívül jótékony hatással bír szív- és érrendszeri betegségek esetén, például megelőzi a vérrögök kialakulását. Növényi hormonjai hasonlatosak az ösztrogénhez, ezzel például a mellrák megelőzésében is hatásos.

Mustármagcsíra

Elsősorban antibiotikus hatásáról ismert, de segít a keringési rendellenességek, az emésztőrendszer és a máj betegségeinek gyógyításában, jótékonyan hat bőrbetegségek és hajhullás esetén is.

Napraforgócsíra

Igen sok A-, C-, B-, D- és E-vitamint, valamint rezet, cinket, vasat, foszfort, kalciumot és jódot tartalmaz. Elsősorban méregtelenítő és tisztító hatású, és hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet is.

Retekcsíra

A rengeteg vitamin és ásványi anyag mellett elsősorban kiemelkedően magas foszfortartalmáról ismert. Természetes antibiotikum és kiemelkedő a tisztító hatása, megfázás vagy nátha esetén oldja a nyálkalerakódásokat. Tökéletes vízhajtó, segít a kisebb vese- és epekövek eltávolításában.