10 tévhit a táplálkozásról

1. A „cukor hozzáadása nélkül” felirat azt jelent, hogy kevesebb cukor van benne

Hamis!

Ha egy gyümölcslén a „cukor hozzáadása nélkül” felirat nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott italban kevesebb cukor van, mint egy másikban. A lényeg a gyümölcslé cukortartalma. Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb benne a cukor, de ez viszont valódi gyümölcscukor.

2. A mélyhűtött zöldségek kevesebb vitamint tartalmaznak, mint a frissek

Hamis!

A fagyasztott zöldségfélék nem tartalmaznak kevesebb vitamint, sőt előfordulhat, hogy több vitamin van bennük, mint a friss zöldségekben. A fény és a – néha túl hosszú – tárolás hatására sokkal több vitamin kárba veszhet, mint a fagyasztás által.

3. A hal mindig soványabb, mint a hús

Hamis!

Egyes halak (makréla, szardínia) több zsiradékot tartalmaznak, mint egyes borjúhúsok, szárnyasok. De az úgynevezett zsíros halak (harcsa, szardínia, lazac) gazdagok Omega-3 zsírsavban, amely nagyon jótékonyan hat a szív- és érrendszerre, így fogyasztásuk fontos és javasolt. Legyünk azért résen: a tenyésztett, mesterségesen táplált lazac húsa majdnem annyi telítetlen zsírt tartalmaz, mint egy steak.

4. Egy 10%-os joghurt soványabb, mint egy 20%-os túró

Hamis!

Egy joghurt esetében csalóka a felirat: „csak 10% zsírtartalom”. A zsírtartalmat ugyanis a szárazanyag-tartalomhoz mérik, ennek értelmében pedig a 10%-os joghurt zsírosabb, mint a 20%-os túró.

5. A spenótban sok a vas

Hamis!

A spenótban tényleg van vas (2,7mg/100g), de ezt a fajta vasat szervezet nehezen tudja hasznosítani. Viszont magas a spenót antioxidáns-tartalma (A-, E-, C-vitamin). Arról nem is beszélve, hogy a spenót az egyik legdiétásabb zöldség, hiszen rendkívül alacsony a kalóriatartalma.

6. Az ananász fogyaszt

Hamis!

Ez a széles körben elterjedt nézet hamis. Az ananász valóban tartalmaz zsírbontó enzimet, csakhogy nem a gyümölcs maga, hanem a szár.

7. A só nélküli táplálkozás fogyaszt

Hamis!

A só vizet köt meg a szervezetben, így igaz az, hogy a só elhagyásával vizet vesztünk, de nem zsírt. Nem kell elhagynunk a sót az étkezésekből, egyszerűen csak módjával kell használnunk. A túlzott sófogyasztást vizet köt meg, magas vérnyomást okoz, valamint fokozza az éhségérzetet.

8. Zsírszegény, könnyű és light: mind ugyanazt jelentik

Hamis!

A könnyű és a light kifejezések szabadon használhatók, tehát nem kell semmiféle szabályrendszernek megfelelniük azoknak a termékekre, amelyekre ráírják. A „zsírszegény” termékeken viszont fel kell tüntetnie a gyártónak a csökkentett százalékos értéket. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy vannak olyan zsírszegény termékek, amelyek – a csökkentett érték ellenére is – magas kalóriatartalmúak, mint például a chips-félék.

9. Cukor nélkül, édesítőszerrel – vagyis nincs benne kalória

Hamis!

A „cukor nélkül” felirat azt jelenti az élelmiszereken, hogy cukor hozzáadása nélkül készült, ez viszont nem jelenti azt, hogy a termékben magában nincs cukor, hiszen az alapanyag már eleve tartalmazhat cukrot. Az édesítők (aszpartam, szacharin) 300-400-szor édesebbek, mint a cukor, és bár tartalmaznak kalóriát, mivel keveset használunk belőlük, elenyésző kalóriát juttatnak a szervezetünkbe.

10. Az olívaolaj kalóriaszegényebb, mint más olajok

Hamis!

Az olajak ugyanannyi kalóriát (90 kcal/10g) tartalmaznak, de tápértékük különböző a felhasznált magok vagy gyümölcsök fajtájától függően. A szója-, repce-, dió- és búzacsíraolaj tartalmaz például F-vitamint, így ezek a legjobbak egészségünk számára.