Erdélyi pacalleves II.

Elkészítés: A velőscsontot felteszed főni jó nagy edényben, bő lében, legalább 6 óra hosszára. Időnként lehabozod. Ha kész, a csontokat óvatosan kiveszed, levét leszűröd. Jótanács: a velőscsontok két végét betunkolod sóval, hogy ne essen ki a velő (ezért is nem kell a levet megsózni). Mert ugyebár ország-világ tudja, hogy a velő pirítós kenyérrel felséges eledel! (Zárójel: már akinek bírja az epéje!)

Időközben a pacalról leszeded a rajta lévő zsírdarabokat, és lehetőség szerint a hártyát is. A pacalt nagyobb darabokra vágod, nagy edénybe teszed főni. Kb. 1 órán keresztül forralod. A pacalt kiveszed, levét kiöntöd, majd ezt még egyszer megcsinálod, a második levet szintén kiöntöd. A pacaldarabokat kihűtöd (nem hideg vízben), normális csíkokra vágod, majd beleteszed a velőscsont levébe (ha kell, kipótolod vízzel), sózod. Felforralod. Ha szükséges, még mindig szeded a habot róla. Lényeg, hogy akkora legyen a fazék, hogy minden hozzávaló bőségesen elférjen, és leve is maradjon.

A zöldségeket és fűszereket beleteszed, és elkezded nagyon kicsi lángon főzni. Ezért én a levest általában este szoktam feltenni, és egész éjszaka fő. (Már csak azért is, mert akkor senki nem sertepertél a konyhában, nem kell mást főzni, nem zavar egyéb konyhai tevékenységet és az idegeidet!)

Tehát másnap reggel a zöldségeket óvatosan kiszeded belőle, egy kevés lével összeturmixolod, visszateszed a levesbe (kivéve a petrezselymet és a babérlevelet, meg a teatojást természetesen).

A levest kicsit kihűtöd. Praktikus, ha hideg vízbe teszed. Lényeg, ne legyen forró.

Egy edénybe beleteszed a 16 tojás sárgáját, összekevered a mustárral teljesen simára, mindezt összekevered a 8 dl tejföllel, szintén teljesen simára. Majd a tojásos tejfölt szépen lassan, állandó keverés mellett belecsorgatod a levesbe (azért kell kihűteni a levest, hogy a tejföl szépen el tudjon olvadni, és ne legyen ikrás, valamint a tojás sem ugrik össze).

Tálalásnál lehet a tányérba kicsi ecetet tenni (ízlés szerint persze).