Joghurttorta őzgerincben

Elkészítés: A tejszínt egy éjszakára tegyük a frizsider leghidegebb pontjára. (Én ezután még egy órára átköltöztettem a fagyasztóba, a biztonság kedvéért.) Ha fagyasztott gyümölcs lesz a töltelék, azt viszont előző este vegyük ki a fagyasztóból, és egy edénybe öntve szobahőmérsékleten engedtessük fel.

Másnap egy nem tapadós, nagyobb lábosban keverjük össze a cukrokat a zselatinnal, öntsük rá a joghurtot, és közepes lángon, folyamatosan kevergetve forraljuk fel. Amint forrni kezd, vegyük le a tűzről, és hagyjuk hűlni!

Míg hűl, készítsük elő a formát és verjük fel a tejszínt. Előbbinek két módja van: vagy kivajazzuk, vagy kibéleljük frissen tartó fóliával. Én először a vajazást választottam, de mivel kissé nehezen sikerült kicsalogatni a tortát az őzgerincből, most inkább fóliáztam (csak arra ügyeljünk, hogy lazán, gyűrődésmentesen terítsük a formába, különben ráncos lesz a torta, s itt nem segít a felvarrás).

Ha kézmelegre hűlt a joghurt (tovább nem szabad várni, mert szilárdulni kezd), öntsük a felvert tejszínhabra, és alaposan, de vigyázva keverjük össze vele. Legcélszerűbb, ha fakanállal mintegy szétnyomkodjuk a habot a joghurtban. Ezután a massza felét öntsük az előkészített őzgerincbe, majd potyogtassuk bele a lecsepegtetett gyümölcsöt. Végül öntsük rá a maradék masszát, és tegyük a hűtő leghidegebb polcára. Sajnos néhány órára el kell búcsúznunk tőle, ennyi ideig tart ugyanis, míg Zsela Tina rezgős joghurttortát szilárdít joghurtkrémünkből. A legjobb, ha egy éjszakát hűlni hagyjuk.

A kiborítás következik (bár lehet, hogy minket is kiborítanak a családtagok, ha éjszaka rájártak a tortára). Ennek legegyszerűbb módja, hogy tiszta tálcát fektetünk az őzgerinc nyitott felére, majd hirtelen mozdulattal megfordítjuk az alkalmi tákolmányt (a tálcát közben szorosan az őzgerinchez nyomjuk). Ezután a gerincet egyszerűen leemeljük a tortáról (lehet, hogy picit ütögetni kell, hogy elváljék tőle). A folpackot kidobjuk, a joghurttortát tálalhatjuk.