Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrjuk a víz lassú hozzáadásával, amíg rugalmas tésztát kapunk. Nem kell túl sokáig gyúrni, mert a túlzott levegőbeviteltől sok buborék keletkezik a sütésekor.
Hengerformára alakítjuk, 8-10 darab 3 cm széles darabra osztjuk, cipóra formázzuk. Letakarjuk, és jó fél órát pihentetjük. Pihentetés után kinyújtjuk 25-30 cm átmérőjűre, így 3 mm vastag lepényt kapunk. Figyelembe kell venni, hogy sütés közben a tészta picit megnő a szódabikarbóna miatt. Ha vékonyabb tésztát szeretnénk, legközelebb több darabra kell osztani. Nyújtás közben folyamatosan lisztezni kell a sodrófát (nem a tésztát), így elkerülhető, hogy a tészta ragadjon.
Felforrósítunk egy lehetőleg vas sütőlapot - ha nincs, akkor palacsintasütőt -, a lényeg, hogy forrónak kell lennie, mert a piadinát gyorsan kell sütni, hogy ne száradjon ki. Így kívül ropogós, belül puha marad. Pár percig sütjük mindkét oldalát, amíg szép világosbarna színt kap.
Használjunk hosszú nyelű lapátot a megfordításhoz, valamint körkörösen forgassuk a lapon, amíg sül. A sütés közben keletkezett nagyobb hólyagokat villával ki kell szúrni, az apróbbakat meghagyhatjuk. Így alakul ki jellegzetes kinézete. Mindig száraz sütőlapon süssük, ne tegyünk alá semmilyen zsiradékot.
Konyhakendőre szedjük, és még melegen félbehajtjuk (ha nem tudjuk rögtön megtölteni), mert később már törik. (4 vagy 8 darabra szeletelve kitűnő kísérője salátáknak.)
A piadinát tölthetjük bármivel, ami ízlésünknek megfelel. Sonkával, sült húsokkal, friss vagy grillezett zöldségekkel, sajtokkal, édességként akár nutellával is. A többi már csak fantázia kérdése…
Jó étvágyat!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.