Elkészítés: A tésztához a 4 tojássárgáját a cukorral habosra keverjük, majd kanalanként beletesszük a meleg vizet, aztán a sütőporral elkevert lisztet és a darált diót. A 4 tojásfehérjét habbá verjük, és lazán a tojásos-diós-lisztes keverékbe forgatjuk. A kész masszát a kivajazott lisztezett bárányformákba öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük, mint a piskótát általában. (Nekem 2 darabból áll a formám, így sütés után 2 fél bárányom van: 1 db arccal rendelkező és 1 db a fej hátsó részét fomázó.)
A krémhez a dió, a cukor és a vanília keverékét 1 dl forró tejjel leforrázzuk, majd beletesszük a vajat, és addig keverjük, míg fehér és krémes lesz.
Összeállítás: A megsült diós piskótánál mindkét félből kivájjuk a törzset, amin fekszik, lehet méllyebben, de ügyelve, hogy ne lyukasszuk ki, a nyakat és a fejet nem szabad nagyon mélyen, hogy meg bírja tartani a viszonylag nehéz fejet. Általában egy nagyobb evőkanállal szoktam csinálni, valamivel szélesebben, mint az evőkanál. A keletkezett hosszúkás lyukba töltöm be a tölteléket a törzstől a fejig. Majd a két részt összefordítom, és az összeillesztést kitöltöm simára a megmaradt töltelékkel.
A bevonáshoz a tojásfehérjét gőz fölött keménnyé verjük a cukorral és a pár csepp citromlével, majd egy kanál segítségével eloszlatjuk a bárányon, és egy villa segítégével meghúzzuk (belenyomjuk és felemeljük, ettől a hab olyan *szőrős* lesz ), hogy így dermedjen meg.
A szem helyére beillesztjük a 2 kávészemet. Ha már megdermedt a hab, pirossal megrajzoljuk a száját és az orrát. Ha akarunk, lehet masnit kötni a nyakába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.