Elkészítés: A liszthez adjuk hozzá a cukrot, a szódabikarbónát és a sót, keverjük el. (Aki szeretne, itt tehet hozzá 1 csomag vaníliás cukrot. Én csak egyszerűen nem szeretem, hogy szinte már nincs édesség vanília nélkül.)
Keverjük össze a nedves hozzávalókat, és folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá apránként a lisztes keverékhez, amíg el nem fogy. (Használhatunk robotgépet.) A tészta sűrűbb lesz, mint a szokásos szódavizes változat.
Hevítsünk egy serpenyőt majdnem teljes lángon forróra, olajozzuk 1 teáskanál olajjal, majd vegyünk egy merítőkanalat. Ebben merjünk ki palacsintatésztát, amilyen vastagra szeretnénk, majd csurgassuk, és a serpenyőt finoman körbebillentve oszlassuk el egyenletesen. Az első oldalt süssük kb. 1 percig, falapáttal ellenőrizzük, mennyire barna. Fordítsuk meg, a másik oldalnak elég fél perc. Borítsuk tányérra.
Addig süssük, amíg el nem fogy a tésztánk, közben néhányszor olajozzuk ki újra a serpenyőt.
A kész palacsintákat tálalásig fedjük le egy másik tányérral, és bugyoláljuk be konyharuhával, hogy friss maradjon.
Töltsük bármivel vagy együk porcukorral meghintve. Ennek ugyanis önmagában is van íze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.