Elkészítés

A vajat egy kisebb lábasban megolvasztjuk, majd hozzátesszük a porcukrot és a mézet.
Folyamatosan kevergetjük, amíg homogén állagga lesz.
Amíg ez a massza hűl, összekeverjük a száraz hozzávalókat: a liszthez hozzáajuk a sót, szódabikarbónát, mézeskalács fűszereket. Kézzel kicsit összekeverjük.
Aztán kézi habverővel kissé habosra verjük a tojásokat. A felvert tojásokat hozzáöntjük a langyos vagy kihűlt mézes-cukros masszához és elkeverjük egymással. Majd ezt az egészet hozzáöntjük a liszthez és jól összedolgozzuk - fakanállal aztán kézzel.
Frissentartó fóliába kell „kaparni” a tésztát arra törekedve, hogy egy kupacban maradjon a massza, amit becsomagolva a hűtőbe teszünk 1 napra pihenni!
Először papíron megtervezzük, hogy mekkora koszorút szeretnék készíteni, majd mekkora és milyen házikó- vagy egyéb formákat helyezünk rá.
Mindent méretarányosan megrajzolunk, kivágjuk a papírból, majd ezt használjuk sablon gyanánt.
Kivesszük a hűtőből a tésztát, majd kissé átgyúrjuk. Meglisztezzük a deszkát és kinyújtjuk arra vigyázva, hogy ne ragadjon le.
Érdemes figyelni arra, hogy egyenletesen legyen a tészta kinyújtva. A koszorúhoz és elemeihez kicsit vastagabbra hagyjuk a tésztát, kb 1 cm-esre.
Rátesszük a nyers tésztára az előzetesen megtervezett és kivágott sablonokat, körberajzoljuk pl. fogpiszkálóval, és kiszabjuk késsel a tésztából. Sütőpapírra helyezzük, de nem túl szorosan, mert különben összeérnek.
Miután a koszorú alapját rárajzoltuk a tésztára, belenyomtuk a mécsest is a tervezett helyre és a tészta dagadása miatt egy pár mm-rel nagyobb körben kivágtuk a helyét. A kivágott kör felét visszanyomkodtjuk a lyukba, hogy legyen alja, de ne legyen egy síkban a koszorúval.
A mézesek elég hamar megsülnek, 6-7 perc után már figyelni kell és még a keményedésük előtt ki kell venni a sütőből. Érdemes az egyféle méretű formákat együtt sütni.
A cukormáz elkészítése: a tojásfehérjét eleve egy olyan műanyag tálba tesszük, amibe elfér a cukor is. A tojásfehérjés tál fölé helyezzük a szitát, majd először néhány evőkanálnyi porcukrot szitáltam bele a tojásba. Kézi habverővel felverjük, annyi porcukrot kell hozzá adagolni a továbbiakban, hogy ha egy kanállal belenyúlunk, akkor nem folyik/csöpög le róla a máz. Egy idő után nem szükséges a kézi habverő, elég kanállal keverni.
Ha elértük ezt a sűrű állagot a kontúrvolnalakhoz, előveszünk egy kis uzsonnás zacskót és belekanalazzuk a masszát. Úgy érdemes, hogy mivel a csücskénél fogjuk kinyomni, ezért a csücske körül „letűrjük” a zacskó száját, és így nem maszatoljuk szét az egészet.
A csücske felé kell nyomogatni az egész mázat, és nem árt a végén becsomózni, lehetőleg úgy, hogy ne nagyon maradjon benne levegő, nehogy szétdurranjon nyomás közben. Egy éles kisollóval kivágjuk a zacskó csücskét.
A mázat használjuk a házikók rögzítésére is. Nyomunk belőle a forma aljára, és ha kell, akkor köré is, miután az alapra tettük. Innentől a díszítést a fantáziánk szerint alakíthatjuk.

Megjegyzés

Mindenkinek ajánlom, aki művészetként is szeret tekinteni a gasztronómiára, kreatív és sok türelemmel rendelkezik! A fűszernél ízlés szerint lehet eljárni, én vegyesen használtam fél csomag Dr. Oetker sütőporos mézes fűszert és a sima keverékből még kb. egy evőkanálnyit. Elöljáróban: nem kell megijedni, mert lágy a tésztája összeállításkor. Ezért érdemes egy nappal a tervezett sütés előtt elkészíteni, mert ha pihentetjük kb. egy napig a hűtőben, megdermed, és ráadásul puhább lesz sütés után! )