A sütőtököt kisebb darabokra vágjuk, és sütőben megsütjük. A húsát kiszedjük, krumplinyomóval áttörjük és kihűtjük.
Beleszitáljuk a lisztet, hozzátesszük a tojássárgáját, a bazsalikomot és a petrezselymet apróra vágva (töröljük szárazra, hogy ne kerüljön nedvesség a tésztába!), sózzuk, borsozzuk, ízesítjük szerecsendióval, gyúrjuk tésztává. Kicsit lágy lesz a massza, de ha nagyon sok lisztet teszünk hozzá, nehéz lesz a tészta.
Egy nagy lábosban vizet teszünk fel forrni. Mindtha nudlit csinálnánk, több rudat sodrunk úgy, hogy sok liszt legyen alatta, mert a tészta - ahogy írtam - nagyon lágy, ezért ragadós. A rudakat késsel kisebb darabokra vágjuk, a kezünk között gnocchi méretűre és formájúra sodorjuk. (Ha van türelmünk, egy villa hátán is megsodorhatjuk, így kerülnek rá azok a kis mélyedések, amik a bolti gnocchin vannak). Ezeket is jól meglisztezzük, nehogy elázzanak.
Ha a víz forrni kezd, sót teszünk bele, és kis adagokban kifőzzük a gnocchit. (Ha feljönnek a víz tetejére, egy forralás, és már szedhetjük is ki.)
Egy nagy serpenyőben megfuttatjuk a vajat, rádobjuk a zsályát (esetleg ebbe is tehetünk bazsalikomot vagy más zöldfűszert, amit szeretünk), és erre szedjük ki a gnocchikat, majd kicsit átforgatjuk. Ha szükségét érezzük, lehet sózni, borsozni is.
Tálaláskor megszórjuk parmezánnal.
Megjegyzés
Nem könnyű recept, de nagyon más, mint a boltban vett gnocchi. Sajnos sok múlik azon is, mekkora a sütőtök nedvességtartalma, mert, ha nagy, sok liszt kell(ene) hozzá, amitől a gnocchi viszont olyan lesz, mint a kő. Ugyanezért kell mindent szárazan beletenni, a kezünket, asztalt, főzésre váró tésztát is alaposan lisztezni. Sajt helyett finom pestóval is, vagy bármilyen más szósszal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.