A tésztát sós vízben fogkeményre (al dente) főzzük. Amíg a víz melegszik, a serpenyőben egy kevés olívaolajon megpirítjuk a szalonnát, majd kiszedjük, és papírtörlőre tesszük (ha túl sok zsírt engedett, akkor ki lehet belőle kanalazni, kb. 2 evőkanálnyi zsíradék maradjon a sepenyőben).
A maradék zsiradékon közepes lángon üvegesre pirítjuk az apróra vágott hagymát. Hozzádjuk az áttört vagy finomra vágott fokhagymát, és még 1 percig dinszteljük. Hozzáadjuk fehérbort, és még 1 percig főzzük.
Közben egy mély tálba tesszük a tojások sárgáját, megsózzuk, megborsozzuk, majd felverjük egy villával. Hozzáadjuk a megpirított szalonnát és elkeverjük.
A tésztát leszűrjük, elkeverjük 1-2 evőkanál olívaolajjal, és a tojásos tálba borítjuk. Rátesszük a hagymákat és a lereszelt sajt nagy részét (valamennyit félreteszünk a tálaláshoz). Két villával átforgatjuk az egészet, amíg a tojás a tészta forróságától megszilárdul.
A tetejét megszórjuk petrezselyemmel, és azonnal tálaljuk. A maradék reszelt sajtot kínáljuk mellé.
Magyarországon szinte lehetetlen igazi carbonarat találni, akár étteremben, akár receptben. Itt is kb. 10 receptből 1 volt olyan, ami nem tartalmazott tejszínt. Az eredeti olasz carbonaraban nincs tejszín! Az az amerikai átirat. Gépsonka meg pláne nincs benne!
A carbonara alapjában véve szalonna, tojás (vagy csak sárgája), pecorino vagy parmezán sajt (vagy ezek vegyesen), só, bors. A forró spagetti hője főzi meg a tojásokat.
Az időzítésre érdemes tehát odafigyelni, a tészta mindenképpen legyen tűzforró, amikor az egészet összekeverjük. Amúgy iszonyú egyszerű és gyorsan megvan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.